Természetvédők és turisztikai vállalatok szeretnék elérni, hogy Canberra szabjon gátat a tervezett szénkikötő-bővítéseknek a régióban. A kormány szerint a globális klímaváltozás, a farmok szennyvize és a töviskoronás tengeri csillag elszaporodása a legnagyobb veszély.

A Nagy-korallzátony az erőfeszítések ellenére továbbra is veszélyben van - áll az ausztrál kormány most kiadott, öt évet átfogó jelentésében, amely szerint a Nagy-korallzátony állapota 2009 óta romlik, és ez a jövőben is folytatódhat. Az ausztrál kormány a korallzátony megőrzésére irányuló intézkedésekkel igyekszik elejét venni, hogy az UNESCO a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára helyezze a fontos turisztikai látványosságot jelentő természeti képződményt.

Természetvédők és turisztikai vállalatok szeretnék elérni, hogy a kormány szabjon gátat egy tervezett szénkikötő-bővítéseknek a régióban. Az építkezések több millió köbméternyi homok kikotrásával, és annak a korallzátony közelében való elhelyezésével járnának. A kormány szerint a korallzátonyra elsősorban a globális klímaváltozás, a farmok szennyvize és a töviskoronás tengeri csillag elszaporodása jelenti a legnagyobb veszélyt. A hajózás és a földmunkák is növelik a korallzátonyra nehezedő nyomást.

A kormány leszögezte, hogy nem engedélyezi újabb kikötőt építését a már meglévő queenslandieken kívül. Azonban e kikötők között található az Abbot Point is, ahol indiai cégek nagyarányú szénterminál-bővítést terveznek. A Gladstone-i kikötőben pedig a hajóforgalom jelentős emelkedését várják 2015-től, köszönhetően a cseppfolyósított földgáz kezdődő exportjának. A zöld szervezetek, köztük az Észak-Queenslandi Természetvédő Bizottság azért kritizálják a kormányzatot, mert az szerintük nem tesz semmit az exportra termelő szénbányászat visszaszorítására, amely jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és kikötők építését teszi szükségessé a part mentén.

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a jövő évre halasztotta annak eldöntését, hogy a Nagy-korallzátony felkerüljön-e a veszélyeztetett természeti helyszíneket felsoroló listára. Az UNESCO aggodalmának adott hangot a tervezett part menti fejlesztések miatt, és február elsejéig új jelentés leadására kérte az ausztrál kormányt. Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400-féle korallnak, 1500 halfajnak és 4 ezer puhatestű állatfajnak ad otthont, emellett megtalálhatóak az olyan súlyosan veszélyeztetett állatfajok is mint amilyen a zöld teknős.