Van egy édenkert a Csendes-óceánban: a kehelyforma Kimbe-
öböl
Pápua
Új-Guinea térségében, Új-Britannia sziget partjainál.
A sziget
alatt egymásnak toluló, ütköző két kéreglemez geológiai csinnadrattája
változatos tájat hozott létre.
A térség vulkánjai közül három ma is
működik, a keskeny part menti self pereme úgy szakad kétezer méteres
mélységbe, mintha itt akarna véget érni a világ, a tenger tükre alatt
évezredes korallkoronát viselő ormok lánca húzódik.
Még a kozmosznál is titokzatosabb, különlegesebb világ ez, meséli
David Doubilet búvárfotós, aki tizenhét évvel ezelőtt nyolc napot
töltött az öbölnél és fotóriportban örökítette meg a víz alatti
csodavilágot. Azóta is elevenen élt benne az idill, a vörös
ostorkorallmezők, az ezüstösen csillogó halrajok, a kristálytiszta víz
varázsa, és azóta is gyakran támadt föl benne a kétség: vajon
túlélheti-e a változásokat a korallrengeteg? „Némelyik zátonyközösség
roppant mozgalmas életet él, színkavalkádja Jackson Pollock absztrakt
festményeit idézi. A kimbei korallvilág valahogy tunyább, a látvány
inkább az impresszioni
stákra, Monet álmatag képeire emlékeztet” – magyarázza.
Valóban káprázatos a Kimbe-öböl vizének fajgazdagsága, a föl-alá
úszkáló, szirteken mászkáló állatok, az áramlatban bókoló, hajladozó
növények sokfélesége.
A kisujjkörömnyi csikóhaltól az irdatlan
ámbráscetig milliónyi különleges lényt látni itt; 536 korall (az ismert
fajok több mint fele) és vagy kilencszáz zátonylakó hal szerepel a
lajstromban.
Listát írni könnyű, a térség elképesztő fajbőségét magyarázni már
jóval nehezebb. A megfejtés ugyanis sokelemű: az eszményi földrajzi
viszonyok, a tengeráramlatok, a hőmérséklet és az evolúció szeszélyei is
hozzáteszik a magukét. Annyi bizonyos, hogy a földkerekség sok más
záton
yvilágához
hasonlóan ez a tengerrész is réges-rég sorvadozna, pusztulna már, ha
nem lenne olyan távol a civilizációtól, az ember ártó ténykedésétől.
A National Geographic magazin legújabb, novemberi számában még több érdekesség olvasható a csodálatos korallvilágról.
http://www.ng.hu/Magazin/magazincikk/2013/1311/edeni_melyseg
Kommentáld!