Befejeződött a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet területén a komplex vizes élőhelyrehabilitáció, melynek célja a sérülékeny és a tájból mára eltűnt vagy erősen lecsökkent arányban meglévő élőhelytípusok visszaállítása volt. Eredményeként megmaradnak a vizes élőhelyek változatos életközösségei, és lehetővé válik az ezen élőhelyekhez köthető zászlósfajok állománynövelése is.

A 152 milliós költségvetésű projekt során a térségben a korábbi években megvalósított vizes élőhely rekonstrukciók folytatására és kiterjesztésére került sor. A térség jelenlegi adottságaihoz igazodó komplex élőhely fejlesztési tevékenység valósult meg.

Műszaki szempontból a megoldás egyik fő elemét a kiszáradó vizes élőhelyek vízellátásának biztosítása jelenti, melynek során lehetőség nyílik mind a szikes tavakkal rokon nyílt, sekély vizű élőhely, mind pedig a sűrűbb vegetációjú mocsaras, fertős típus kialakítására.

Ehhez az állapothoz elsősorban vízépítési tevékenységek során, vízkormányzó-művek létesítésével, és a megfelelő csatornahálózat biztosításával jutottunk el. A tevékenység másik fő eleme a gyepek telepítése és a térség fás vegetációinak rekonstrukciója volt, ami leginkább a már meglévő fasorok, facsoportok, honos fa-és cserjefajokkal történő felújítását jelentette.

A Hevesi-sík déli régiójában számos olyan élőhely típus található, amely elsősorban emberi közreműködés következményeként (melioráció, kedvezőtlen élőhelyhasználati módszerek, stb.) jelenleg a degradáció jeleit mutatja. A projekt célja, hogy a fejlesztések által javuljon az érintett élőhelyek természetességi állapota.  A projektben szereplő, különböző élőhely típusok más és más problémát vetnek fel, ezek kezelése különböző megoldásokat kívánt.

Hevesi Füves Puszták TK

Vizes élőhelyek

A Bútelki-főcsatornát kísérő fertőkben speciális flóra és faunaelemeket megőrző mocsári vegetáció fragmentumai találhatók. Ezek a már eddig elvégzett műszaki beavatkozások révén is kedvezőbb vízháztartási viszonyok mellett kezdik visszanyerni eredeti kiterjedésüket és természetességi állapotukat. A csatornán és a fertők vizét levezető árkokban lévő műtárgyak karba helyezésével és újak építésével lehetőség nyílt a csapadékvizek visszatartására, miáltal a korábban tapasztalt degradációs folyamatok visszafordíthatók: a mocsári zonáció újra kialakul, a gyomnövények visszaszorulnak, újra teret nyernek az értékes, mocsári vegetáció flóra és faunaelemei.

Gyepek

A Bútelki-csatornát kísérő gyepterület közvetlen szomszédságában található 70 hektár nagyságú tábla visszagyepesítése megtörtént, a telepítés sikeresnek ítélhető, így az idei évtől már számos, a környékre jellemző kiemelt természeti érték megtelepedésére lehet számítani.
A bogárzóháti rizskalitkákon az állandó sekély víztér biztosításával egy, a szikes tavakkal rokonítható vizes élőhely kialakulásának lehetősége, valamint a rizskalitkákat körölölelő mocsárrét kiegyenlítettebb vízborítása oldódott meg.

Fás vegetációk

Általában a Dél-hevesi térségben a fás vegetációk (fasorok, facsoportok, erdőfoltok) természetességi foka alacsony. Összetételükben jelentős a tájidegen fajok dominanciája, a szintezettség minimális, az egyedek egészségi állapota nem megfelelő, állománysűrűségük tájképi problémákat keletkeztet. 2012 őszén 8 helyszínen több mint 1000 darab, - helyszínenként 75-250 darab - egyedi védelemmel ellátott facsemete került elültetésre. A tervek között szerepel a telepítések további gondozása, szükség esetén pótlása.

A fejlesztés eredményei

A projekt elsődleges célja volt, hogy a különböző műszaki beavatkozásokkal (vízvisszatartás műszaki feltételei), és tevékenységekkel

(gyeptelepítés, mozaikoló fásítás, meglévő facsoportok felújítása) létrejöjjön egy kedvezőbb természetességi állapot elérésének lehetősége. Ez a vizes élőhelyek esetében a mocsári vegetáció térnyerését, a tájra jellemző flóra és faunaelemek ismételt megjelenését, míg a fás vegetációk viszonylatában őshonos fafajok által dominált, megfelelő szintezettségű, fajgazdag társulás kialakulását jelenti.

Hosszabb távú célkitűzés egy táji léptékben mérhető változatos élőhelymintázat létrejötte és fenntartása, ami azon túl, hogy egy sajátos, természetvédelmi szempontból értékes élővilág kialakulását eredményezi, számos a térségben előforduló Natura 2000-es jelölőfaj védelmi helyzetét javítja.

Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága:

Beavatkozási területek

- Pélyi szikesek 79 ha
- Hamvajárás 15 ha
- Fatelepítés 20 ha
- Gyeptelepítés: 70 ha

Hatásterületek:

- Pélyi szikesek 926 ha
- Hamvajárás 94 ha
- Fatelepítés 300 ha
- Gyeptelepítés: 70 ha