Nem kevesebb, mint 15 védett madárfiókát mentettek ki a Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakemberei a repülőtér területéről.

 Elhagyták fészküket a repülőtéren a vörös vércse és az egerészölyv fiókái. A nemrég kikelt és megerősödött ragadozómadár-fiókákat Őri József, a repülőtér vadvédelmi szakembere emelte ki a fészkükből, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park területére szállítsa át őket - olvasható a repülőtér közleményében.

Az akciónak nemcsak természetvédelmi, hanem nagyon fontos repülésbiztonsági jelentősége is van: a ragadozómadár-fiókák ugyanis a repülőtéren ön- és közveszélyesek. Saját magukra a tapasztalatlanságuk miatt jelentenek veszélyt, a repülőgépekre pedig azért, mert a hajtóműbe kerülve nagyon súlyos műszaki problémát, ezen keresztül pedig akár végzetes kimenetelű balesetet is okozhatnak.

Madárátvonulás a reptér felett (Fotó: Budapest Airport)

Egy esetleges repülőgép-madár ütközés jelentős, akár dollármilliókba kerülő kárt okozhat a repülőgépek hajtóművében. Ráadásul ezek a madarak Magyarországon védettek, ezért a Budapest Airport is igyekszik minden esetben természetbarát módon védeni nemcsak a gépeket, hanem az itt élő madarakat is. Egy egerészölyv eszmei/természetvédelmi értéke 25 ezer forint, míg egyetlen vörös vércse értékét 50 ezer forintban határozták meg.

A héten összesen 15 fiatal ragadozó madarat sikerült még fióka korában befogni és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Górési Madármentő Telepére szállítani. Itt a nemzeti park szakemberei felkészítik őket az új környezetre és az önálló életre, majd szabadon engedik őket. Az elköltöztetett fiókákat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai meggyűrűzik, hogy a befogott egyedeket a későbbiek során is megfigyelhessék és azonosíthassák.

Madármentés a repülőtéren (Fotó: Budapest Airport)

A repülőtér területe – elvben - ideális élőhely a madarak és a táplálékállatok, például ürgék és más rágcsálók, fűben fészkelő madarak számára: a repülőközlekedést leszámítva zavartalanul élhetnek a több száz hektáros, egybefüggő füves-bokros területen. Akad olyan vörösvércse-fészek is, ahol az átlagosnak mondható 3-4 tojás helyett rendre akár 7-8 tojás is kikel.

A kora nyári időszak az ideális a ragadozó madarak befogására, amikor a fiókák már elég erősek ahhoz, hogy elviseljék az elszállítást, de még nem tudnak önállóan repülni. Júliusi kirepülésüket követően a nyár második felében már megkezdik fészken kívüli életüket, azonban az első időkben még igencsak esetlenek, repülési tapasztalatuk csekély, táplálékszerzésük is csak fokozatosan válik függetlenné a szülői gondoskodástól, ráadásul „helyismeretük” sincs, így könnyebben válhatnak baleset áldozatává.

Madármentés a repülőtéren (Fotó: Budapest Airport)

A Budapest Airport több mint tízféle különböző védekezési technológiát alkalmaz a hangágyútól kezdve a csapdázáson át egészen a vadászkutyáig. A felhasznált módszerek túlnyomó része elsősorban a madarak távol tartását, a fel- és leszálló pályáktól való elkülönítését jelenti a legkülönfélébb módszerekkel. Ilyen például a tápláléklánc megszakítása a szintén védett állatnak számító ürgék áttelepítésével (ilyen akció tavaly volt a repülőtéren), így a ragadozó madarak a repülőtér helyett máshol néznek táplálék után.

A Budapest Airport madár- és vadvédekezési szakembere egy speciális autóval is rendszeresen köröz a reptér biztonsági zónájában és hangszóróval madár-vészkiáltásokat ad le CD-ről nagy hangerővel, amitől az éppen ott letelepedett madársereglet megijed és elmenekül. A repülőtéri szakemberek szerint a leghatékonyabb módszer a ragadozó madarak táplálékállatainak fegyveres gyérítése lenne, az ilyenfajta vadászatra azonban egyelőre még nem bólintottak rá a biztonságért felelős hatóságok.