Az invazív bálványfa 25 méteres magasságot elérő, egyenes törzsű, ritkás ágrendszerű és laza lombozatú fafaj, mely agresszív térfoglalásával elveszi az élőhelyet az értékes, őshonos erdőtársulásoktól. A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 682 hektáron kezdte a bálványfa irtását Európai Uniós támogatással.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 133,8 milliós támogatásból  elkezdte a bálványfa terjedésének megakadályozását a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. területén. Az Európai Uniós forrásból megvalósuló projekt második szakaszában megkezdődnek a konkrét irtási munkálatok. 

A pályázat komplex célkitűzése az őshonos növény és állatfajok védelme, élőhelyük hosszú távú megőrzése. Ennek érdekében a természetközeli erdőgazdálkodás feltételeinek megteremtése, az emberi tevékenységek során kialakult másodlagos élőhelyek fenntartása és az invazív fajok (a behurcolt, nem őshonos, az adott terület élővilágára agresszív terjedésükkel veszélyt jelentő fajok) visszaszorítása.

A projekt fő célja, és majdani eredménye az élőhely-védelem és helyreállítás a KAEG Zrt. Győri Erdészetének bálványfával fertőzött területein annak érdekében, hogy a védett, fokozottan védett és Natura 2000 területeken megőrizzék és helyreállítsák a degradált élőhelyeket.

A bálványfa (mely nem azonos az ecetfával) 25 méteres magasságot elérő, egyenes törzsű, ritkás ágrendszerű és laza lombozatú fafaj. Káros hatása legfőképpen abban áll, hogy agresszív térfoglalásával elveszi az élőhelyet az értékes, őshonos erdőtársulásoktól.

Többnyire vasúti töltések mellől, temetőkből, elhanyagolt magánterületekről jut szárnyas magjával az értékes élőhelyekre. Ahol elegendő fényhez jut, ott megveti a lábát, majd gyökérsarjaival terjeszkedni kezd. Gyökere, kérge, lombja mérgező, keserű, kellemetlen szagú anyagokat tartalmaz, ezért sem a gombák, rovarok sem az emlősök nem károsítják az élő fát, viszont a gyökereiből kioldódó vegyületek akadályozzák más fajok fejlődését. A kialakuló összefüggő bálványfa foltok élővilága szegényes; ökológiai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt csökkent értékűnek tekinthető.

Út menti bálványfák a Kisalföldön. Kiszorítják az őshonos fajokat.

Ez az igénytelen, Délkelet-Ázsiából származó növény néhány évtized alatt a parlagfűnél is veszélyesebbé vált, és erdeinkben, különösen a kisalföldi homokvidéken (Győr-Gönyű-Nagyszentjános-Bőny térségében), az egykori futóhomokos területeken terjedt el. Ha a lehető legrövidebb időn belül nem indul meg az intenzív védekezés ellene, olyan fertőzést okoz, aminek messzemenő következményei lesznek környezetünkre.

A bálványfa fertőzöttség felszámolása és a visszafertőződés megelőzése érdekében elengedhetetlen a kapcsolódó területek bálványfáinak egyidejű irtása, ugyanis a helyi próbálkozások csak rövidtávon hozhatnak eredményt. A bálványfa irtásának többféle módja ismeretes; ezek közös jellemzője, hogy vegyszer pusztítja el az egyedeket, mivel a mechanikai eltávolítás a rendkívül erős sarjadzás miatt önmagában nem vezet eredményre. A tervezett beavatkozási területeken a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fertőzöttségi osztályokba osztotta be aszerint, hogy milyen mértékben borította el őket a bálványfa. A tevékenység során a cég különféle kezelési módszerek alkalmazását tervezi, úgy mint mechanikus irtás, kézi permetezés, ecsetelés, injektálás, valamint e két utóbbi kombinációja.

A projekt eredményeként a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 681,33 hektár területen végzi el a bálványfa irtását, mellyel 1766,45 hektár területen mérsékelik a terjedésével eddig okozott és a jövőre nézve még a jelenleginél is sokkal nagyobb mértékben várható károkat.

A projekt sok kézi munkát igényel, így a hagyományoknak megfelelően - amennyiben törvényi lehetősége lesz rá – a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. sok hátrányos helyzetű és roma származású munkavállalónak biztosít munkalehetőséget.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG Zrt.) fő feladata a tevékenységi területén található állami erdők szakszerű, a jogszabályoknak, a fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő kezelése. Gazdálkodási területe 34 550 hektár, melynek 60 %-a különböző védettségű besorolású területek közé tartozik. A Társaság 32 ezer hektáron végez vadgazdálkodást a földtulajdonosi közösségek felhatalmazásai alapján.

A KAEG Zrt. kiemelten fontos feladata egy olyan gazdálkodás feltételeinek megteremtése, mely egyszerre képes kiszolgálni azokat az igényeket, amelyek a társadalom különböző rétegei támasztanak az erdővel szemben.