Az egykor igazi madárparadicsomnak számító Gátéri Fehér-tó sós vize mára kiédesedésnek indult, különleges madárvilága pedig megfogyatkozott. Mindez a változó éghajlati viszonyok mellett az ésszerűtlen csatornázás következménye, amit a Kiskunság több pontján igyekeznek felszámolni a természetvédelmi szakemberek. Most készültek el a Gátéri Fehér-tó újjáélesztésének, és a Mártélyi-holtág élőhelyvédelmi rehabilitációjának tervei.

A Gátéri Fehér-tó újjáélesztésének tervei már elkészültek. Ha a tervek megvalósulnak, akkor remélhetőleg újra gyarapodni fog az itt élő védett és fokozottan védett madárfajok, a széki lilék, gulipánok, gólyatöcsök létszáma. Ez utóbbi például Közép-Európában egyedül itt fészkel rendszeresen. Nagy kiterjedésű szikes tavak tőlünk nyugatabbra már nem találhatók, ezért a Kiskunsági szikes tó láncolat európai mércével mérve is kiemelkedő természeti érték.

A Fehér-tó gátőre azt mesélte a területről, hogy télen akkora volt itt a víz gyermekkorában, hogy korcsolyával mentek iskolába, nyáron pedig az asszonyok söpörték a mosásra használt sziksót a kiszáradt mederben. A tó természetes mozgását, sósságát, emelkedését, apadását, szél miatti kilengését napjainkban a beépített csatornák akadályozzák.  A tervek szerint a mederben lévő csatorna szakaszokat épp ezért átalakítják. Ezzel párhuzamosan az elkerülő csatornát – amely a Gátér-Fehértói átkötő csatorna – kiszélesítik, hogy az a település felől érkező szennyezett vizet maradéktalanul el tudja vezetni. A szelvénybővítéssel megelőzhető, hogy nagy szervesanyag tartalmú szennyvíz kerüljön a Fehér-tó medrébe. A tervezett beruházás 3 település, Gátér, Pálmonostora és Tömörkény közigazgatási határát érinti, de nem veszélyezteti a települések környékén található szántókat, ingatlanokat.

A Gátéri Fehér-tó vízrendezése tervezésre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 32 millió forint támogatási összeget nyert  a Kohéziós Alapból, a megvalósításra, kivitelezésre 2013. 09. 30-án nyújtott be pályázatot.

Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében elkészült a Mártélyi-holtág élőhelyvédelmi célú rehabilitációjának kiviteli terve, mellyel lezárult a projekt előkészítési szakasza. A 900 millió forintos beruházást a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által létrehozott konzorcium Európai Uniós támogatással készítette elő.

A tervezett beavatkozások célja a Mártélyi-holtág, mint különösen veszélyeztetett vizes élőhely helyreállítása és fejlesztése, valamint az itt élő hazai védett és közösségi jelentőségű fajok védelme. Ezt megfelelő vízpótlás és vízáramlás megteremtésével és a természetes vízi élőhelyek helyreállításával, fejlesztésével lehet a leggyorsabban és legköltséghatékonyabban elérni.  Főbb cél a holtágban lévő víz állapotromlásának megállítása, a holtágba jutó antropogén szennyezések nagy részének kizárása a Darvasszéki-Mártélyi csatorna nyomvonalának megváltoztatásával, a természetes faj- és élőhely diverzitás növelése, a vizes élőhelyek növelése, őshonos halfajok és kétéltűek szaporodásának helyet adó vizes élőhelyek megújítása, a munkaterületeken a tájidegen fásszárúak gyérítése, valamint a tájesztétikai érték emelése.

A konzorcium által elkészített vízjogi engedélyes és kiviteli terv tartalmazza az élőhelyvédelmi célú rehabilitációt elősegítő tervezett munkákat, úgy, mint
- a Mártélyi-holtág északi vonalában Tisza-parti gravitációs bevezető műtárgy építését,
- vízi tanösvény létesítmények, csónakpark létrehozását,
- tanóra hely kialakítását,
- kotrással történő iszapkitermelést,
- a holtág visszavezető szakaszán meglévő zsilip rekonstrukcióját, valamint bukóműtárgy építését a megfelelő vízszintszabályozás érdekében,
- a gépi meghajtású zsilipek működtetéséhez elektromos energiaellátás kiépítését,
- kezelő út rekonstrukcióját,
- valamennyi műtárgy környezetében tereprendezést és rézsűvédelmet.
A Darvasszék-Mártélyi csatorna nyomvonalát új nyomvonalra kell áthelyezni, s a csatorna által szállított vizet közvetlenül a Tiszába kell vezetni.

A projekt előkészítése 36 682 200 Ft-ból valósult meg, melyet 100%-ban az Európai Unió biztosított. 2013. augusztusban beadásra került a megvalósításra vonatkozó pályázat is. Amennyiben pozitív elbírálásban részesül, úgy a konkrét kivitelezési munkák várhatóan a jövő év elején kezdődhetnek el- közölte a nemzeti park.