TIRTS REZSŐ, (Szélakna, 1866. jún. 6. – Budapest, 1945. dec. 3.):
erdőtanácsos, szakíró, az első magyarországi turista útjelzés
elkészítője.
A hazai turistamozgalom tevékeny munkása. A
selmecbányai erdészeti akadémia elvégzése után erdészeti szolgálatba
lépett. Ő készítette az első turista útjelzést a Dobogókőre.
A hegyre
vezető Téry út mentén a Rezső-kilátó az ő emlékét őrzi. Legismertebb
írása: A magyar turista kultúra keletkezése és a Szitnya Osztály
Selmecbányán (Bp., 1943).
DOBOGÓKŐ
A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa.
Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő (2001)
Földrajz
Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék.
Távolsága más hegycsúcsokhoz, légvonalban:
Barlangok
A Szer-kövek barlangjai:
Történelem
A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. Dobogókőn épült az ország egyik első menedékháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A menedékház faépületében ma a Turistamúzeum működik, míg a mellette 1906-ban felépült kőépület ma is turistaházként szolgál.
A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogókőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.
Mivel a helyi lakosok szerint a dobogókői turizmusból befolyó
pénzekből a pilisszentkereszti önkormányzat keveset fordított a
településrész fejlesztésére, Dobogókőn 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy Esztergomhoz
csatlakozzanak (ami egyúttal megyeváltást is jelentett volna). A
referendum eredményes volt, az 51 fő választásra jogosult többsége a
királyváros mellett voksolt, de mivel nem sikerült megállapodni a pilisszentkereszti önkormányzattal, változás nem történt. 2003-ban a Pest Megyei Önkormányzat nem támogatta a kezdeményezést, és a Parlamentre bízta a döntést.
Vallás
Dobogókőn működik a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos háza, melynek épületét a rendszerváltás után kárpótlásként kapta meg a rend.[8] A ház kápolnájában minden vasárnap 10 órakor szentmisét tartanak.
Egy ezoterikus nézet szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával.
Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.
Az elmélet alátámasztására többek között egy hibásan a dalai lámának tulajdonított idézet szolgál: „A tibeti
szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a
Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az
úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de
például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld
szív-csakrája Magyarország területén van.
Hendrey Tibor,
a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetője szerint – aki
a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezője volt – a
láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik.
A dalai láma legutóbbi magyarországi látogatásán egy erre vonatkozó
kérdésre elmondta, hogy még a kérdést is „az ostoba kérdések halmazához”
sorolná, és ez is „egyfajta Magyarország-központúságú gondolkodást
sugall”, „nem mondhatjuk el azt, hogy egy különleges csakra
Magyarországon lenne”.
Közlekedés
Dobogókő Budapest felől a 11-es főúton, majd a Pomáz–Pilisszentkereszt útvonalon, Esztergom felől pedig Pilisszentlélek mellett elhaladva érhető el. Mindkét irányból megközelíthető helyközi autóbusszal is, a járatokat a Volánbusz, illetve a Vértes Volán üzemelteti. A Budapest felől érkezőknek a Volánbusz a H5-ös HÉV (Szentendrei HÉV) Pomáz állomásától kínál dobogókői eljutást.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint Dobogókő egész területén
szedhető parkolási díj. Kivételt képez ez alól a Dobogókőért Közhasznú
Alapítvány és a Dobogókői Sícentrum közös parkolója, ahol a síelők és a
Zsindelyes Vendégház vendégei továbbra is ingyenesen parkolhatnak.
Turizmus
Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Itt létesült 1898-ban az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. A faépületben ma a Turistamúzeum
működik, a kőépület jelenleg is turistaház. A téli sportokra különösen
alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött,
amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át. Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket a Téry-emlékmű (Christián Sándor műve, 1926).
A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.
Sport
Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső síközpont, egyben a mai Magyarország területén elsőként (1923-ban)
létrehozott sípálya. Két pályából és egy tányéros felvonóból áll. A
környéken szánkópályát is kijelöltek, illetve több sífutóút is
található, melyeknek azonban jelenleg nincs kezelője.
térkép ▼ 
Kommentáld!