Az éghajlatváltozás nem valami távoli, homályos esemény, hatásai egészségünkön már most érezhetők. És a java még hátravan.

A legfrissebb felmérési adatok szerint az éghajlatváltozással járó hőmérsékletnövekedés és az időjárási tényezők megváltozása súlyosbíthatja a már létező komoly egészségügyi problémákat. Elsősorban a globális melegedés az, ami egyre nagyobb hatással jelentkezik a szervezetünkre. Többek között a hőguta, a hirtelen szívleállás és egyéb, meleg idővel összefüggő egészségügyi problémák érintenek egyre több embert.

Az amerikai probléma

A Wisconsini Egyetem tudósai jelezték, hogy az Egyesült Államokban már most érezhető ez a hatás, mind a megbetegedések, mind a halálozások számát, jellegét tekintve.

– Az Egyesült Államokban a Sziklás-hegységtől keletre szinte minden államban jelentősen megnőtt az átlag feletti hőséggel járó napok száma – nyilatkozta dr. Jonathan Patz, a Global Health Institute igazgatója. – New Yorkban és Milwaukeeban az átlagosnál jóval melegebb napok száma hamarosan megháromszorozódhat… New Yorkban 2050-re nagyjából 39 olyan nappal kell majd számolni évente, amikor a hőmérő higanyszála 32 fok fölé emelkedik. Jelenleg az ilyen napok száma átlagban csak évi 13.

A klímaváltozás következtében jelentősen megnőhet a légúti és fertőző betegségek, valamint a mentális problémák előfordulása, és az éhínség is súlyosbodhat az eddig is érintett területeken.

Minket is érint

Természetesen nem csupán a világ távoli pontjain figyeltek fel ezekre a tényezőkre, és nem csak az amerikaiaknak kell felkészülniük a globális felmelegedés kellemetlen egészségügyi következményeire. A szélsőséges időjárás, illetve az újabb és újabb hőségrekordok egészségügyi hatásai nálunk is tisztán érezhetők. A nagy melegben, illetve fronthatások alatt a hőguta, a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb eséllyel fordulnak elő, ez különösen az idősebb korosztályt érinti. 

A magas hőmérsékletnek egészségünkre több közvetett hatása is van. A téli középhőmérséklet-növekedés, amely már az elmúlt években is világosan kimutatható, kedvez például a kórokozók életben maradásának, sőt a kórokozókat terjesztő állatok (például rágcsálók) és rovarok túlélésének is. 

Többek között a klímaváltozás következtében Magyarországon is mérhetően megnőtt az asztmás megbetegedések száma. A legújabb kutatások szerint a szén-dioxid mennyiségének növekedése a parlagfüvet és egyes virágzó fákat az ésszerűség határain túlmenő pollentermelésre ösztönzi. Ezek a tényezők hozzájárulnak az akut és krónikus tüdőbetegségek terjedéséhez. Ez a jelenség a CO2 növekvő jelenlétével egyre súlyosbodni fog.

Az ózonréteg elvékonyodásának következményéről, a melanoma és egyéb bőrbetegségek kialakulásának veszélyéről pedig ma már mindenki értesült.

Következmények és megelőzés

A mostani felmérés során a tudósok 13 nagyobb időjárásmodellt, valamint az elmúlt 20 év legnagyobb kutatásainak adatait is felhasználták. – Meggyőződésünk, hogy a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentése komoly egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel járna – nyilatkozta Patz.

A szakértők szerint az időjárás-változás, elsősorban az extrém meleg napok számának növekedése a jövőben további következményekkel járna:

Növelné a légúti betegségekben, különösen a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), az asztmában és a pollenallergiában szenvedők számát, valamint rontaná a már meglévő páciensek állapotát.

Megváltoztatná a fertőző betegségek terjedését. A maláriához és a Lyme-kórhoz hasonló betegségek terjedése felgyorsulna a szúnyogok és kullancsok számának növekedése miatt. A heves esőzések miatt a vízben terjedő baktériumok által okozott betegségek is gyakoribbá válnának.

Növelné az éhínséget a termények elszáradása miatt.

Rontaná a populáció mentális állapotát. A klímaváltozással kapcsolatos katasztrófák növelik a poszttraumás-stresszzavar, valamint a szorongás és a depresszió előfordulását.

Függetlenül attól, hogy mi okozza a klímaváltozást, a következményeire mindenképp figyelni kell. A nyarak a modellek alapján, úgy tűnik, csak egyre melegebbek lesznek, és ennek az egészségügyre gyakorolt hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Szerző : Futaki Balázs