Több mint 163 000 vízimadár a leendő Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló Bioszféra Rezervátum területén

2012. február 14.

Összesen 163.291 vízimadarat vettek számba a januári Nemzetközi vízimadár szinkronszámlálás alkalmával a szakemberek a Mura, a Dráva és a Duna folyókon és az ártereken. Tucatnyi magyar, szerb, horvát és szlovén civil szervezet együttműködésével valósult meg a hatalmas vállalkozás, hogy az összesen mintegy 470 km folyószakasz összes telelő madara összeírásra kerülhessen.

“Mint a madarak és élőhelyeik védelméért, a Föld biológiai sokféleségéért küzdő szervezetek világméretű szövetsége, a BirdLife International örömmel látja, hogy egy ilyen szervezett, tisztán madár- és természetvédelmi indíttatású akcióra sor került. Teljes mértékben támogatjuk az ezen a három folyón működő szervezetek közös törekvéseit a bioszféra rezervátum létrehozása érdekében.” – mondta Angelo Caserta, a BirdLife Europe regionális igazgatója.

Ezt a területet, mely több, mint 800 000 hektáros méretével az egyik legnagyobb szinte érintetlen természeti terület a Duna-medencében, nemrégiben terjesztették fel az első, öt országon átnyúló bioszféra rezervátum létrehozására.  A javaslatot Horvátország és Magyarország dolgozta ki, hiszen ezekben az országokban található a terület legnagyobb része, de Szlovénia, Ausztria és Szerbia is kifejezte csatlakozási szándékát és az országaikhoz tartozó területek hozzáadását a kirakóshoz.

“A közelmúltban zajlott vízimadár számlálás egyértelműen alátámasztja a Mura, a Dráva és a Duna nemzetközi jelentőségét. A megfigyelt madarak száma nyolcszor nagyobb, mint a Ramsari egyezmény által előírt 20 000 vízimadár kritérium.” – emelte ki Borut Stumberger, az EuroNatur alapítvény regionális koordinátora, aki a soknemzetiségű számláló csapat összehangolásában is részt vett. “Az eredmények azt is megmutatják, hogy nemcsak a létező Ramsari területek – Horvátországban a Kopácsi Rét, Szerbiában a Felső Duna-mente, Magyarországon Gemenc és Béda-Karapancsa – fontosak, hanem az a hosszmenti kapcsolat is alapvető jelentőségű, melyet ezek között magunk a folyók és a hozzájuk kapcsolódó árterek biztosítanak.”

A nagyszámú telelő madár között szép számmal előfordulnak ritka és fokozottan védett fajok a leendő bioszféra rezervátumban, például 1868 világszerte veszélyeztetett kis kárókatona és 223 rétisas – a térség legnagyobb ragadozómadara. Az 1%-os Ramsar kritérium összesen kilenc fajra teljesül, az északi búvár, a nagykócsag, a szürke gém, a kárókatona, a nyári lúd, a nagy lilik, a tőkés réce és a kontyos réce esetében is.

“Első alkalommal vettek részt a számlálásban a RiverWatchers tagjai – ezt a partner természetvédelmi szervezetek aktivistáiból szerveződött csoportot a WWF támogatja. Az ő fő feladatuk a nem megfelelő kezelési gyakorlatból eredő káros hatások monitorozása, például a folyószabályozás vagy a kavicsbányászat tekintetében. Ez alkalommal igazolódott, hogy részvételük a tudományos adatgyűjtésben is rendkívül értékes lehet. Ezen adatokat a későbbiekben folyóink védelme érdekében érvként használhatjuk majd.” – mondta Mikuska Tibor, a Horvát Madár- és természetvédelmi Egyesület elnöke.

A folyóktól és ártereiktől függő nagyszámú vízimadár életfeltételeinek biztosítása érdekében további védelmi intézkedésekre van szükség. A három folyó rendkívüli természeti és ökológiai értékeit továbbra is veszélyeztetik a folyószabályozási és infrastrukturális projektek, például a horvátországi Kopácsi Rét és a szerbiai Felső Duna-mente Ramsari területek között húzódó 53 km hosszúságú Duna-szakasz tervezett szabályozása, melynek megvalósulása esetén hatásai a tervezett bioszféra rezervátum központi részén jelentkeznek majd.