Budapest
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Budapest |
 |
| Fönt, az Országház és a Duna, alatta balra a Lánchíd, mellette a Milleniumi emlékmű, alatta jobbra a Szent István-bazilika, középen a Halászbástya, balra az Országház, alul, a Duna látképe a Budai várnegyeddel a Gellért-hegyről |
|
|
| Becenév: Európa szíve, A Duna gyöngye, A szabadság fővárosa, A termálfürdők fővárosa, A fesztiválok fővárosa |
| Közigazgatás |
| Ország |
 Magyarország |
| Régió |
Közép-Magyarország |
| Kistérség |
Budapesti |
| Rang |
főváros |
| Alapítás éve |
1873 (Pest, Buda és Óbuda egyesítése) |
| Polgármester |
Tarlós István (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám |
1011–1239 |
| Körzethívószám |
1 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
1 733 685 fő (2011. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
3278 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Tszf. magasság |
315 m |
| Terület |
525,16 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Budapest
|
| é. sz. 47° 29′ 54″, k. h. 19° 02′ 27″ |
| Budapest weboldala |
Budapest (közkeletű rövidítése: Bp), (németül: Budapest, szlovákul és csehül: Budapešť, románul: Budapesta), Magyarország fővárosa, és egyben legnagyobb városa is. A város a magyar politika, kultúra, kereskedelem, ipari és közlekedési központja. 2011-ben
a város regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt
(elővárosokkal együtt pedig a 2,5 millió főt). Budapest lakossága 1989-ben volt a legmagasabb, ugyanis az akkori lélekszám 2 113 645 fő volt, ám a népesség csökkenésével is megmaradt Magyarország legnépesebb városának. A város területe 525,16 négyzetkilométer, amivel Magyarország legnagyobb városának számít. A 3,1 milliós budapesti régióhoz 81 település tartozik. A főváros szomszédságában dinamikusan fejlődő elővárosok gondoskodnak a megfelelő lakókörnyezetről.
Budapest története a keltákig húzódik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A római időkben a város neve Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek a területre. Az első ő általuk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török uralom jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt a 18-19. században tudott újra fejlődni, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát,
így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben
épültek meg Budapest leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát Világvárossá is. Budapesten játszódtak le többek között az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1945-ös Budapest ostroma, és az 1956-os forradalom is.
Budapest kedvelt idegenforgalmi célpont, világviszonylatban a 37.
helyen áll a világ száz leglátogatottabb városai közül, és 2 millió 700
ezer turista választja úti céljául. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második a legrégebbi a világon. Turisztikailag jelentősek még a gyógyfürdői,
mivel Budapest az egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező főváros a világon,
továbbá a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga, valamint a magyar Országház, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.
Budapest Közép-Európa
egyik pénzügyi központja. Az Emerging Markets Index a várost a 3.
helyre rangsorolja (65 városból) mint Közép-Európa legélhetőbb városa.
Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. helyen áll mint a „legidillibb európai város”. Az UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja. Budapest a 100. helyen áll a világ legtöbb GDP-t termelő városa között, európai viszonylatban pedig az 5. helyen. A város egyike Európa 10 legkedveltebb városának a bevásárlóturizmus szempontjából az Economist magazin kutatásai szerint, ugyanis a városban található közép- és kelet-európa legtöbb bevásárlóközpontja.
Kilátás [szerkesztés]
Földrajz [szerkesztés]
- Lásd még: Budapest védett természeti értékeinek listája
Műholdfelvétel a városról
A főváros területe 525 km². Pest megye öleli körül, melynek 81 települése Budapest agglomerációjához tartozik. A főváros észak-déli irányban 25, kelet-nyugati irányban 29 km kiterjedésű. Legmélyebb pontja a Duna szintje, amely közepes vízállásnál 96 méterre, míg legmagasabb pontja, a János-hegy 529 méterre van a tengerszint felett. Magyarország
közlekedésében központi szerepet kap, mivel Budapestre futnak be a
sugárirányú autópályák és nemzetközi jelentőségű vasútvonalak. Területét
az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja.
A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el. A bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek. Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, északi és déli részén gazdasági övezetekkel, míg Pest
igazgatási, kereskedelmi és ipari központ, nagy lakóterületekkel és
szórakoztató létesítményekkel. Természeti adottságaiban meghatározó a Duna, Közép-Európa
legnagyobb folyója, amely észak–déli irányban, mintegy 30 kilométer
hosszan és 400 méteres átlagos szélességgel folyamként szeli át a
fővárost. A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül a legnagyobb a déli Csepel-sziget,
melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül; ezt követi a város
szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margit-sziget, ettől északra pedig az Óbudai-, más néven Hajógyári-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget. A Duna a főváros vízszükségletének bázisa. (2010-ig egyben szennyvizének felének is befogadója volt.) Európa egyik legjelentősebb vízi útja, ezenkívül üdülési, sportolási és utazási lehetőségeket nyújt a nagyváros lakosságának.
Budapest természeti értékekben rendkívül gazdag város, többek között barlangok, források, növénytársulások élőhelyei, kiterjedt parkok állnak természetvédelem alatt. A város szívében található a Gellért-hegy. A ritka természeti értékek közül megemlítendő a Pál-völgyi-cseppkőbarlang és a Sas-hegyi Természetvédelmi Terület
Turizmus [szerkesztés]
- Lásd még: Budapest turisztikai látnivalóinak listája és a Budapest világörökségi helyszínei cikkeket
A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.
Turisztikai szempontból is jelentős látnivalók Budapest legrégibb hídjai: a Széchenyi lánchíd, a Margit híd és a Szabadság híd, valamint az Erzsébet híd,
amely modern kialakítása ellenére a városkép meghatározó elemévé vált. A
turisták kedvelt célpontjai a legnagyobb közparkok: Pesten a Városliget és a Népliget, Pest és Buda között pedig a Duna két parkosított szigete, a Margit-sziget és az Óbudai-sziget.
Budapest világhírű gyógyfürdőváros, Budapest gyógyfürdői a gyógyturizmus kedvelt célpontjai. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.
A város legfelkapottabb és leghíresebb bevásárlóutcája a Váci utca,
ahol a legtöbb világmárka képviselteti magát. Ezenkívül egyre divatosabb
bevásárlóutca az Andrássy útnak a Belvárostól az Oktogonig futó része. A vásárcsarnokok közül a Központi Vásárcsarnok
a legnépszerűbb a külföldi turisták körében. Vásárcsarnokok találhatók
még a Rákóczi téren, a Batthyány téren, a Klauzál téren, a Hunyadi téren
és a Hold utcában.
Kommentáld!