Esztergom
Esztergom (németül Gran, szlovákul Ostrihom) fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyó partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.
Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, majd Komárom-Esztergom megye székhelye 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt elődje. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: 1936-tól az itteni kisrepülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. Az Alkotmánybíróság korábbi hivatalos székhelye, az Ister-Granum Eurorégió központja.
Fekvése és földrajza [szerkesztés]
Esztergom a Dunántúlon a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén fekszik, a Duna folyó jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Az EU-normához igazodó területi felosztás szerint a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, turisztikai szempontból pedig a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.
Az óváros, előtérben a
kórház sebészeti épülete
Napfelkelte Esztergomnál
Szigetek: Esztergom közigazgatási határain belül található szigetek, a Duna folyásának megfelelően: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget. A 0956 helyrajzi számú szigetet, ami a Helemba-sziget felett volt, mára elmosta a Duna. A 2008 novemberében Tát
nagyközséggel történt közigazgatási területek cseréje folyamán az egyes
szigetek ahhoz a településhez kerültek, amelyikhez a nagyobb részük
tartozott. A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi-sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, így amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán a századfordulón, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel. A sziget ezen részét hívják ma Kutyaszorítónak.
Fontosabb állóvizek: (északról délre): Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bíróréti-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó (A Bottyán tó nevéről bővebben az Esztergom története cikkben olvashatsz)
Fontosabb folyóvizek: Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki-patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Dunába a Garam, és tőle nem messze az Ipoly.
Hegyek: Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye
és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel
szomszédos a Szent Tamás-hegy,
mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne
keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent
János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág
között törnek fel Esztergom hévforrásai. Valamennyiből hévízzel kevert
karsztvíz tör föl, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek a források
táplálják a város strandját, és erre épült a város új termál- és élményfürdője. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György-hegyet a bazilika építésekor elhordták.
2005 óta a Duna–Ipoly Nemzeti Park székhelye Esztergom, bár az igazgatóság továbbra is Budapesten működik.
Látnivalók
Lásd még: Esztergom műemlékeinek listája Lásd még: Esztergomi emléktáblák listája
Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt, melyeknek
maradványai nem fellelhetőek. Ezek: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd,
a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány egykori erődje. A Táti út és a Duna által határolva a város szélén állt a hajdani Szentkirály városrész, kicsit távolabb, szintén a táti út mentén Zsidód falva. Mindkét település az Árpád-korban volt lakott, és élték virágkorukat.
A Déli-városrészben: a római Pantheon mintájára készült Szent Anna (Kerek) templom, amin Packh János a bazilika nagyobb kupolájának kivitelezését próbálta modellezni, a világháborús hősök emlékműve a Hősök terén, és a Vasút utca környékén a középkori Kovácsi falu templomának és temetőjének maradványai kerültek elő.
A belvárosban: a Belvárosa műemléki védelem alatt áll, a Széchenyi tér és a Királyi város, a Mária Valéria híd a Dunán, a ferences templom 1700 körül épült, a mai barokk belváros első jellegzetes épülete, a volt vármegyeháza, a Szent Tamás hegyi kápolna és kálvária, a Római kori mérföldkő a Fürdő Szállóval szemben, és az Aquasziget – Termál-, gyógy- és élményfürdő
A Várhegyen és környékén: az Esztergomi bazilika, a Szent István tér a bazilika körül, a Melocco Miklós szobra az északi rondellán, az István megkoronázása, az Ószeminárium a Bazilika alatt, aminek egyik homlokzata klasszicista, a másik romantikus stílusban készült el, és a Sötétkapu. Átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt.
A Vízivárosban: a Prímási palota, Szulejmán győzelmi táblája a vízivárosi várfalban (1543), a középkori Macskalépcső, ami a kikötőből (Vízivárosból) felvezet a várba és a Bazilikához, a vízivárosi plébániatemplom,
ami egykor az ideiglenes főszékesegyház szerepét töltötte be, a
Víziváros főterének keleti oldalán álló Pestis-Madonna vagy Pestis- és
Mária-szobor. 1740-ben állították az 1739-es pestis emlékére, és az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi.
Pilisszentléleken: a Pilisszentléleki pálos kolostor, és a Pilisszentléleki szlovák tájház
Természeti értékek: a Vaskapu menedékház a várostól 4 km-re, ahonnan belátni az egész környéket és magát a várost, a kirándulóknak ideális a Búbánatvölgy és környéke, ami a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, az Esztergom és Dorog között a Nagy-Strázsa-hegyben világhírű természeti képződmény, a Sátorkőpusztai-barlang található, és a hideglelős kereszt egy 1784-ben állított kereszt a Hoszú-hegyen, ahonnan remek kilátás nyílik a Dunára, valamint egy helyi legenda is kötődik hozzá.
Kommentáld!