Gödöllő
Gödöllő (szlovákul Jedľovo, németül Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői kistérségben található. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.
Gödöllő
[bevezető szerkesztése]
Koordináták: é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 21′ 3″
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gödöllő (szlovákul Jedľovo, németül Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői kistérségben található. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.
Nevezetességei
Gödöllői Királyi Kastély
A gödöllői Grassalkovich kastély főbejárata
A felújított királyi pavilon a kastélykertben
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945
után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy
részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más
részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot
pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben
a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe
költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület
homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000
m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen
helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll
rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[6]
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[7]
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[8]
Máriabesnyői kegyhely
A máriabesnyői bazilika felső temploma
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi
Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal
alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi
temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból
egy Szűz Mária-szobrot is hozatottak, a libanoni cédrusfából készült 1
méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[9]
Egyéb látnivalók
A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[10] A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.[11]
Gödöllői Városi Múzeum (volt Hamvay kúria) és Piac
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-től bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[12]
Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben.
A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két
méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták
át.
A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[13]
További látnivalók: Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.
Kommentáld!