Győr
Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, törökül Yanıkkale, németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül Ђер / Đer) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.
Jelentős gazdasági, ipari, egyházi, oktatási, kulturális és sportközpont. A Bécs–Pozsony–Budapest
innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal
rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejlődik. Emiatt kapta jelzőjét: Győr – a találkozások városa.
Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk
belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem
Európa-díját.
Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római
város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek
torkolatánál feküdt, s amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből
vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik. (Geur lovag volt az első várispán.)
Fekvése
A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel).
A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az
útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a
Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési
csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak.
A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig. Amikor is hazánk legfontosabb végvára lett.
A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.
Természeti értékek
Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria
területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól
termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének
állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A
vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen.
Xántus János Állatkert
Az állatkert Gyárváros városrészben, a Kiskút-ligetben található.
Püspökerdő
A város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az
élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok
és sásrétek szakították meg. A táj vegetációja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a Mosoni-Duna
árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá
Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett
területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők
foglalták el.
A város nyugati részén elterülő parkerdő Győr tüdeje. Itt kellemes sétákat tehetünk.
Rába-Quelle Fürdő
A Kisalföld felszíne a harmadkorvégi pliocén korszak közepéig a Kárpát-medence Pannon-tengerrel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a Pliocén-korszak végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik Győri-medencének is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő magma
felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében –
gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a gyógyfürdő elődje.
Látnivalói, turizmusa
A csónakos. Az
1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában)
Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs
és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű
városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik
egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával ismerték el.
A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai,
jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A
győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor)
és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A
Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők
sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá
az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.
Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.
A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába-Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.
Lásd még:
Kommentáld!