Kőszeg
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Kálvária templom és remetelak a város felett
Kőszeg (németül Güns, horvátul Kiseg, vendül Küseg) város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében. A Kőszegi kistérség központja. Városrésze: Kőszegfalva.
Gazdag múltja révén sokszor jelentős szerepet töltött be Magyarország és Ausztria történelmében. Vas vármegyében egyedüliként már 1328-ban királyi városi címet kapott, amelyet 1648-ban szabad királyi városi ranggal erősítettek meg. 1532-ben Jurisics Miklós várkapitány megvédte városát a török elleni támadástól, ezáltal megakadályozva Nyugat-Magyarország és Bécs
elfoglalását. A város sikeres helytállása először a hírnevet, majd a
gazdaság felvirágzását hozta el. Mivel ezt követően a háborúk már
elkerülték, mára országunk műemlékekben egyik leggazdagabb városa lett. A történelmi városközpont felújításáért 1978-ban Hild János-díjat kapott, majd 2004-ben a Magyar Televízió nézőinek szavazata alapján az „Az év települése” címet érdemelte ki. 2009-ben „Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai desztinációja” címet érte el a Kőszegi-hegység településein működő Írottkő Natúrparkért Egyesület.[3] A Kőszegi Tájvédelmi Körzet központja, számos látnivalót kínálva a természet szerelmeseinek.
A városban három kultúra keveredik: a magyar, a német és a horvát. A németek a 200 évig tartó osztrák fennhatóság alatt települtek be, míg a horvátok a török támadását követően. A nemzetközi kapcsolatokat a testvérvárosok, a Douzelage szervezet és a színes városi programok jelentik. Kőszegen egyetem működik.
A szőlészetet és borászatot a rómaiak honosították meg, majd erről 1279-ben is említést tesznek, illetve az 1742-től vezetett „Szőlő Jövésnek Könyve”
ad tanúbizonyságot. Természeti szépségei mellett a város területén
mérték Magyarország legnagyobb hóvastagságát (151 cm) és a legtöbb
csapadékot (1510 mm).
A városhoz kötődő híres emberek közül elsők között említendő Ottlik Géza író, az Iskola a határon című könyv szerzője és Chernel István ornitológus, a síelés megszállottja, valamint Lóránt Gyula, az Aranycsapat tagja.
Földrajz [szerkesztés]
Kőszeg az Alpok keleti nyúlványai között a Kőszegi-hegység
lábánál fekszik, mely a határon túl a Borostyánkői-hegységben
folytatódik. A település a Gyöngyös-patak völgyében helyezkedik el. Az
alapkőzetet az átkristályosodott kőzetek közül a mészfillit és zöldpala alkotja. Jó vízzáró képességüknek köszönhetően sok a forrás, a gyors lefutású patak.
Látnivalók
A város műemlékei szerencsére átvészelték a háborúkat. A város idegenforgalma a rendszerváltás után élénkült meg igazán, ma Vas megye egyik legkedveltebb turisztikai célpontja. A szűkebb értelemben vett Kőszeg-hegyalja az Írottkő Natúrpark része. A műemléki jegyzék alapján a városban 326 épület,[61]
építmény van országos egyedi védelem alatt. Mindemellett a belváros és
az azt övező zóna műemléki területként védi az örökségük fennmaradását. A
legfőbb látnivalók az óvárosban helyezkednek el, melyet a Várkör vonala
zár körül, ez egyben a régi városfal külső vonala is. Több egykori
erődítés ma már csak a helyüket jelölő utcák nevében maradt fenn:
Tüskevár utca, Sánc utca, Sáncárok utca. A város szépségében azonban a Kőszegi-hegység magaslatairól, valamint Horvátzsidány felől megérkezve, a Guba-hegyről is gyönyörködhetünk.
Jézus Szíve templom
A város plébániatemploma, ma a Fő tér meghatározó épülete. 1892 és 1894 között épült neogótikus stílusban, Ludwig Schöne bécsi építész tervei alapján. Helyén korábban a főtéri Korona szálló állt.
Jurisics tér
A Jurisics tér átépítés előtt
Balra a Szent Jakab-templom, jobbra a Szent Imre-templom
A város egykori központja és vásártere volt, ma közigazgatási
központ. Egykor itt volt a város plébániatemploma, pellengére, fontosabb
üzletei, sőt a kezdetekben még a temető is, de ma is itt van a város
kútja. A téren áll a Levéltár, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a
plébánia, a városháza, a Szent Imre-templom és a Szent Jakab-templom. Nyugati oldalának házai már a 14. században álltak. A keleti házsor mai alakját a 17. században,
a földszintes házak átépítésével felépült díszes épületekkel nyerte el.
A helyreállítások során rekonstruálták az ún. „dalmát kapukat”, azaz az
egykori elárusítóhelyek bejáratát és kínálóját. A tér mai arculatát a Hősök kapuja uralja. 1880-ig itt álló városkaput rossz állapota és keskeny átjárója miatt lebontották, helyette 1932-ben
felépült a ma látható épület. Alatta található az 1532-es ostrom
emlékműve is. Mellette áll a Tábornokház, ma Városi Múzeum. A tér egykor
egyenes volt, a sorozatos feltöltések és a Mária szobor körül
kialakított virágágyások, azután az elmúlt évtizedekben végrehajtott
burkolások azonban mára lépcsőssé tették.[62] A tér a 2011-ben megkezdett és 2012. január 12-én befejezett felújítását követően visszanyerte eredeti jellegét, eltüntetve a középen ékeskedő szigetszerű dombot.[30]
Városháza
Az ország legrégebbi, ma is városházaként működő épülete, a Jurisics
tér egyik éke. Eredetileg is városi hivatalnak épült, és már a 14. században állt, ennek tanúbizonysága a boltíves egykori földszinti tanácsterem és a feltárt lőrések. Egyenes záródású magas attikafalak építésére a sorozatos tűzvészek – ezek közül is az egyik legpusztítóbb, az 1720-as – késztették a várost. 1712-ben az épület megújításával kerültek a homlokzatára a ma is látható címerek: Magyarország, a város és a Jurisics család címere.[63]
Szent Imre-templom
A Jurisics teret északról lezáró templom, amit 1615–1618 között építettek a magyar evangélikusok. 1673-ban a katolikusok vették birtokba, majd a város plébániatemploma lett, ameddig az új plébániatemplom – a Jézus szíve templom – el nem készült.[64] Ma a helyi horvát közösség használja, újította fel.
Szent Jakab-templom
A város egyik legrégebbi épülete, 1246-ban már említik. 1403–1407 között ifj. Garai Miklós nádor bővítette ki. A vallási konfliktusok nem kímélték az épületet, a 17. században elpusztult több berendezési tárgy és festmény. A jezsuiták 1693-ban megkapták és barokk stílusban kiegészítették. Az 1937-es restaurálás során 15. századi freskókat tártak fel. A templom őrzi Jurisics Miklós gyermekei, Anna és Ádám sírját.[65]
Jurisics vár
Az egykoron vizesárokkal körülvett épület két részből áll: a belső és külső várból. A vár a 13. században
keletkezhetett földesúri vár kiépítésével. A történelem során
biztosította Kőszeg és környékének védelmét, a változó hatalmi viszonyok
megtartását és védte a kereskedelmi utakat. Legjelentősebb szerepét az
1532-es, törökök elleni harcban nyújtotta, amikor is bevehetetlen
erődként feltartóztatta a Bécs ellen vonuló seregeket. 1931-ig az Eszterházyak kezében volt, majd állami tulajdonba került. 1963-ban felújították és megkapta a mai múzeumi és művelődési funkciót, 1982-től otthona a nyári Várszínház programjainak. A várszínháznak fellépője volt többek között Bánffy György, Molnár Piroska a Nemzet Színésze, Hollósi Frigyes, Epres Attila, Oszter Sándor, Pogány Judit, Újlaki Dénes. Rendezett itt Szigeti Miklós, Romhányi László, 1988-tól Mérő Béla, majd az utóbbi években Jordán Tamás.[66] Következő felújítása 2011-ben kezdődött.[29]
Zsinagóga
A Várkör 38. alatt található a ma már üres, romos állapotú épület. Építéséről keveset tudunk. A feljegyzések szerint 1856-ban adták át Schey Fülöp (1798–1881) kőszegi mecénás jóvoltából, akinek még számos jelentős városi intézményt is köszönhet a város.[67]
Evangélikus templom
A Gyöngyös utca 29. számú ház udvarán áll az evangélikus templom, ami a Várkör 46. szám felől közelíthető meg. Késő barokk stílusban épült 1783-ban, a türelmi rendelet kihirdetését követően. A templom téglalap alaprajzú, egyszerű nyeregtetős, vakolt díszes épület. Előcsarnokait 1840 körül építették.[68] Különálló tornya csak 1930-ban készült, egy majdani új, ám soha el nem készült templom részeként. Óraszerkezetet a felújításával együtt kapott, 2009-ben.
Református templom
Csete György építész alkotása a 1996. augusztus 19-én felszentelt organikus stílusú templom, amely a Táncsics utca és a Kiss János utca találkozásának közelében áll.[69]
Chernel kert, Arborétum
1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, melynek központja a Chernel-kert Arborétum és Bechtold István természetvédelmi látogatóközpont. A Chernel István Madárvédelmi Mintatelep és Emlékmúzeum a Hunyadi utca végén fogadja a természet iránt érdeklődőket.
Múzeumok
A város számos gyűjteménye várja a történelem iránt érdeklődőket. A Jurisics tér 11. számú házban látható az Arany Egyszarvú Patikamúzeum. Az épület eredetileg is patikának épült a 18. században, éke a jezsuita bútorzat és díszes helyisége.[70]
Van még egy gyógyszerészeti kiállítás a városban, amely a Rákóczi út 3.
szám alatt található. Ebben az épületben működött egykor a Küttel
család Fekete Szerecseny patikája, ma az ódon berendezések között üzlethelyiség, az emeleten pedig orvostörténeti könyvtár van. A Kőszegi vár ad otthont a Jurisics Miklós Vármúzeumnak.
A kiállítás darabjai közül kiemelendőek a helytörténettel kapcsolatos
emlékek, de ott találjuk a Szőlő Jövésnek Könyvét és Francz Bálint 1746-os, a várost ábrázoló festményét is. A külső vár területén van a Főnix-ház benne működik a Szamos Marcipán Mesegaléria. A Városi Múzeum a Tábornokházban látogatható. Itt kapott helyet a város céhes múltját és szakmáit – többek között mézeskalácskészítő, könyvkötő,
szíjgyártó – felvonultató tárlat. Innen lehet felmenni a Hősök Tornya
kilátó loggiájára és gyönyörködni a belváros panorámájában.[71] A Rajnis utca 3. szám alatt működik a Postamúzeum, bemutatva a kőszegi postatörténelem emlékeit. Időszakos kiállításokat az Öregtoronyban – ismertebb nevén a Zwingerben – tartanak. Az egykori saroktorony a 14. században
épült, majd funkcióját elvesztve ismét a helyi közösséget szolgálja. A
borászattal kapcsolatos kiállítás a Várkör 54. alatt, a helyi
tradicionális poncichter borozó felett látogatható.
A Kőszegi-hegység
A Kőszegi-hegység természetes szépségei mellett jelentős építészeti emlékekkel is büszkélkedhet. Itt halad el az Országos Kéktúra útvonala az Írott-kő felé. A Jurisics térről jól látható a Kálvária templom, amely barokk stílusban épült 1734-ben, majd a Remetelak egy évvel később. A stációk 1763-ban épültek, 1890-ben Ludwig Schöne tervei szerint átalakították őket. A templombelső 1947-ben kiégett.[72] A templom mögötti erdőben magasodik Ausztria felé nézve a trianoni kereszt. Az egyik hegycsúcson van az Árpád-kori vár romjaira épült Óház-kilátó, ami a Fő térről is látható. Először 1896-ban emeltek itt kilátót, ez 1917-ben egy szélviharban összeomlott, majd 1996-ban épült az új, ma is látogatható épület.[73] Messze a várostól, az erdőben áll a Stájerházak épületegyüttese. A 18. század-ban
épült lakóház és harangláb a városi erdészetet szolgálta, ma erdei
iskola van itt. A Királyvölgyből nyíló Gesztenyefa utcában van az 500
éves gesztenyefa törzskorongja, mely mutatja egykori méretét.[74]
A királyvölgyi tanösvény sokat veszített egykori szépségéből, azonban
az Óház kilátó felé menő út új tanösvénye vonzó kialakítású. Alpannonia[75] néven egységes jelzésű túraútvonal található Semmering és Kőszegi-hegység között, kiegészítve a hazai túraútvonal jelzéseket.
A Kálvária aljában van a város Csónakázótava, a pihenésre vágyók kirándulóhelye, mellette áll a Kerékpáros centrum épülete. A 2010. október 12-én átadott Kőszeg-Lukácsháza víztározó új színfoltja lehet a város turizmusának. Kőszeg számos forrással is büszkélkedhet, legismertebb a Hétforrás és a szénsavas kút a Temető utca – Hermina utca sarkán.
Kommentáld!