Szeged
| Szeged |
 |
| Fönt a Dóm és a Szegedi Nemzeti Színház, alatta balra a Városháza, mellette a Klauzál tér, alatta balra a Móra Ferenc Múzeum, jobbra a Dóm |
Szeged címere |
|
| Becenév: „A napfény városa” |
| Közigazgatás |
| Ország |
 Magyarország |
| Régió |
Dél-Alföld |
| Megye |
Csongrád |
| Kistérség |
Szegedi |
| Rang |
megyeszékhely
megyei jogú város |
| Polgármester |
Dr. Botka László (MSZP-ÖSZE)[1] |
| Irányítószám |
6710, 6720–6729, 6753, 6757, 6771, 6791 |
| Körzethívószám |
62 |
| Népesség |
| Teljes népesség |
170 285 fő (2011. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség |
603,96 fő/km² |
| Földrajzi adatok |
| Terület |
280,84 km² |
| Időzóna |
CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése |
Szeged
|
Szeged
|
| é. sz. 46° 15′ 14″, k. h. 20° 8′ 46″ |
| Szeged weboldala |
Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
A terület az újkőkor óta lakott. A várost először 1183-ban említik. Nagy Lajos király uralkodása idején a régió legjelentősebb városává fejlődött, 1498-ban szabad királyi városi rangot kapott. A török uralom után, 1715-ben kapta vissza ezt a rangját. 1719. május 21-én címert kapott, ma is május 21-én ünneplik a város napját. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc több jeles eseménye is kötődik a városhoz.
Szeged történelmének és a mai városkép kialakulásának egyik legmeghatározóbb eseménye az 1879-es árvíz.
Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz
után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben
Csongrád megye székhelye lett. A szocializmus éveiben könnyű- és
élelmiszeripari szerepét erősítették, ma is az ország egyik
élelmiszeripari központja. Emellett egyetemi város és fontos kulturális
központ is. Egyeteme, a Szegedi Tudományegyetem az ország legjobb minősítésű egyeteme. Szeged rendezvényei, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok, számos látogatót vonzanak évente.
Szeged lakói a történelem során sokféle nyelvet beszéltek, legtöbbjük
saját nyelvéhez vagy helyesírásához igazította a város nevét: németül Szegedin, szerbül Сегедин, horvátul Segedin, szlovákul Segedín, románul Seghedin. Ókori forrásokban görög betűkkel: Partiszkon, latinul Partiscum néven ismert.
Fekvése
Szeged Magyarország déli határához közel fekszik az Alföldön, a Tisza és a Maros folyók találkozásánál. Távolsága Budapesttől kb. 169 km az M5-M43 jelű autópályán. Szegedtől észak felé található a Fehér-tó. Az ország legmélyebben fekvő városa. Szeged déli részén, Gyálaréten, a szerb határ közelében található az ország legmélyebben fekvő pontja, 75,8 méter tengerszint feletti magasságon.[3]
A város a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb
partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő
lakosság fokozatosan feltöltötte a szigetek közötti mélyedéseket,
mocsarakat, így a városterület 18–19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged, Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
Nevezetességek
A legfontosabb látnivalókat feltüntető, útbaigazító tábla a Széchenyi téren
Dóm tér, a Szabadtéri Játékok színhelye
Műemlékek
Szeged templomai (montázs, 1976)
- Fotóműterem, Széchenyi tér 2.
- Móricz-ház, Szent Mihály u. 9.
- Tűzoltólaktanya, Kossuth Lajos sugárút
- Gőzfürdő (Anna-fürdő), Tisza Lajos körút 24.
- Wagner-kripta, Belvárosi temető
- Popper-ház, Széchenyi tér 3.
- Aigner-ház, Széchenyi tér 16.
- Aigner-ház, Széchenyi tér 2/a.
- Szeged Állomás, Indóház tér
- Gróf-palota, Tisza Lajos körút 20/b.
- Új református templom, Honvéd tér 1.
- Ungár-Mayer-palota, Kárász u. 16.
- Raffay-ház, Lechner tér 2/a.
- Szígyártó-ház, Lechner tér 2/b.
- Szent-Rozália-kápolna, Lechner tér 9.
- Lakóház, Mikszáth Kálmán u. 4.
- Új zsinagóga, Jósika u. 10.[11]
- Raichle-palota, Szentháromság u. 2.[11]
- Márer-ház, Tisza Lajos körút
Kommentáld!