Szentendre
[bevezető szerkesztése]
Koordináták: é. sz. 47.67350° k. h. 19.07257°
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentendre (szerbül Сентандреја, horvátul Senandrija) város Pest megyében a Szentendrei kistérségben. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a pilisi Kőhegy és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.
A város az 1970-es évekig kisváros volt, alig érte a négyezer fős
lakosságot. Az ekkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt
foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területéről elkülöníti az ezek határán haladó 11. számú főút.
Szentendre ősi városához néhány kisebb település csatlakozott az
évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel
bíró városrészei, így például Izbég
és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez
tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep,
Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. A '70-es évek végének nagyarányú,
egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte,
a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros 2010-ben
elérte a 25 000 fős lakosságot. A lakóövezet terjeszkedése a
Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek
gyakorlatilag véget vetett.
Múzeumok, kiállítások
Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni
gyűjteményes tárlatait tekinthetik meg a látogatók, a MűvészetMalom
Képzőművészeti és Kulturális centrumban pedig időszaki kiállításokat.
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Az 1967-ben
alapított Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország jellegzetes tájainak
népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek
és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos
településtípusok keretében a 18. század végétől a 20. század közepéig.
Napjainkra elkészült a Felső-Tiszavidék (1974), A Kisalföld (1987), a
Nyugat-Dunántúl tájegység (1993), a Bakony, Balaton-Felvidék tájegység
(2000) a Dél-Dunántúl tájegység (2005), és a Tokaj-hegyalját és Gyöngyös
környékét bemutató Felföldi mezőváros (2006). 2003 óta látogatható a
Néprajzi Látványtár a Múzeum új igazgatási épületében, ahol egy beltéri
időszaki kiállítóterem, a Skanzen Galéria is található.
A Szentendrei Skanzenben 2009-ben Európa leghosszabb múzeumi
vasútvonala épült meg. A több mint két kilométeres sínpályán a
kifejezetten erre a célra felújított, ipari műemléknek számító,
Ganz–Jendrassik-féle motorvonat szállítja az utasokat. A 2,2 kilométer
hosszú skanzenvasút utoljára az 1930-as években gyártott sínrendszeren
tette meg első útját április 8-án. Korhű jegy- és információs
rendszerrel működik, s a motorvonat személyzete is autentikus öltözetben
fogadja a napi 100-120 utast. A vonalon öt megállót alakítottak ki, így
az akadálymentessé tett műemlékvonattal kényelmesen megközelíthetők a
skanzen tájházai. A végállomás – egyben a skanzen új bejárati épülete – a
monarchia hangulatát idéző mezőhegyesi vasútállomást mintázza.[3][4][5]
Ámos Imre – Anna Margit Emlékmúzeum
- 2000 Szentendre, Bogdányi utca 12.
- Állandó kiállítás anyaga: Ámos Imre és Anna Margit festőművész házaspár képei
Barcsay Múzeum
- 2000 Szentendre, Dumtsa Jenő u. 10.
- Állandó kiállítás. Barcsay Jenő festőművész munkáit mutatja be.
- Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 13.00-17.00
Czóbel Béla Múzeum
- 2000 Szentendre, Templom tér 1.
- Állandó kiállítás
- Nyitva tartás: október 1-március 14. hétfő, kedd kivételével naponta 9.00-17.00
Ferenczy Múzeum
- 2000 Szentendre, Fő tér 6.
- Állandó kiállítás
A múzeumban a Ferenczy család gyűjteményes kiállítása látható. Ferenczy Károly festőművész, felesége, Fialka Olga grafikus- és festőművész, valamint gyermekeik: a festőművész Ferenczy Valér, a szobrászművész Ferenczy Béni és a gobelinművész Ferenczy Noémi alkotásai szerepelnek az állandó kiállításon.
Kmetty Múzeum
- 2000 Szentendre, Fő tér 21.
- Állandó kiállítás
Kmetty János alkotásai alkotják az állandó kiállítás anyagát.
Kerényi Jenő Emlékmúzeum
- 2000 Szentendre, Ady Endre utca 5.
- Állandó kiállítás
Korenchy Gábor zenélő gyűjteménye
Mechanikus zenélő szerkezeteket (kintorna, stb.) bemutató állandó kiállítás.
- 2000, Szentendre, Fő tér 1.
Kovács Margit Múzeum
A városnak adományozta életművének jelentős részét. Kovács Margit keramikusművész (1902–1977).
Az egykori sóház, majd kereskedőház átalakított épületében 1973-ban
nyílt meg kiállítása. A mélyen humanista alkotások egyben naiv bájukkal
is megragadják a nézőt.Az épület galériáján lakásának egy részletét
rekonstruálták.
Szerb Egyházi Múzeum
A hazai ortodox
egyházművészet legszebb tárgyi emlékeit, ikonokat, imádságos- és
evangéliumos könyveket, ötvös- és textiltárgyakat, művészi
fafaragványokat látunk itt, legtöbb 18. századi, de akad 16. századi
emlék is.
Szentendrei Képtár [szerkesztés]
A Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) a Ferenczy Múzeum kiállító helye, a múzeum gazdag gyűjteményéből folyamatosan időszakos kiállításokat rendeznek.
Vajda Lajos Emlékmúzeum [szerkesztés]
- 2000 Szentendre, Hunyadi János utca 1.
- Állandó kiállítás
Az állandó kiállítás anyaga Vajda Lajos életművét tartalmazza.
Városi Tömegközlekedési Múzeum [szerkesztés]
A budapesti tömegközlekedés múltját és járműveit bemutató kiállítás.
- 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út,
HÉV-állomás ( A Volán pályaudvar előtt balra )
Templomok
A szentendrei templomok közül négy. Balról jobbra: Péter–Pál-templom,
Szent András-templom (ma Keresztelő Szent János-templom), Püspöki
templom, Blagovesztenszka
Kommentáld!