Az folyamatban lévő állatvédelmi törvény módosítás kapcsán az Állatportál a törvényhozók, azaz a parlamenti képviselők közül azokat keresi meg, akik egy parlamenti párt tagjaként állatvédelmi szabályozással, javaslatokkal éltek az elmúlt években, vagy a végrehajtó hatalom tagjaként a törvény betartatásáért felelnek. Most, a hamarosan újabb törvény módosítót előterjesztő Egyed Zsolttal, a Jobbik képviselőjével készült, érdekes és átfogó cikkünket olvashatja el.

Elsőként az egyik - állatvédelmi törvénymódosítási javaslatokban, egyeztetésekben - legaktívabb képviselővel, Egyed Zsolttal (Jobbik) készült interjúnkat közöljük, amelyben a hazai állatvédelem hiányosságairól, törvénymódosításról és még több érdekes részletről kérdezzük. 

Az Állatportál fennállása óta kiemelten foglalkozik a hazai állatvédelmi ügyekkel. Ebből következően írtunk több esetben a hazai Állatvédelmi törvény hiányosságairól, gyakorlati problémáiról is ugyanúgy, mint a lassan egy évvel ezelőtti tüntetés után indult Állatvédelmi módosítási folyamatról. 

A mostani sorozatunkban ezt kiegészítve, vagy inkább folytatva szólaltatjuk meg az e témában érintett feleket. Azaz a minisztériumot és parlamenti képviselőket. Reméljük, ezzel összességében elérjük, hogy mind politikai, mind társadalmi szinten közbeszéd tárgya maradjon a hazai Állatvédelmi törvény módosításának szükségessége, gyakorlati alkalmazásának, fogalmazzunk úgy életszerű mivolta. Egyed Zsolt interjújának elsőnkénti közléshez az aktualitását az is adta, hogy a Jobbik képviselője november 24-én tartja a következő civil Állatvédelmi Kerekasztal egyeztetését, hogy friss tapasztalatokkal kiegészülve , újabb konkrét és átfogó törvénymódosító javaslatot terjeszthessen a parlament elé a közeljövőben. 

Szigorítás, ivartalanítás, sintértelepek nélküli világ, és állatvédők vs. vadászok 

Á.P: Az Állatportálon közölt, pártok állatvédelemmel kapcsolatos álláspontjáról szóló írások kommentjei közt több Állatvédő is az egyik legaktívabb, elhivatottabb politikusnak tartja önt ezen a területen. Ez a Facebook túlreprezentálása, vagy tényleg így van? Foglaljuk össze legalább a törvénymódosító javaslatit. Pontosan hányszor és milyen témában foglalkozott az Állatvédelmi törvény módosításával?

E. Zs.: A következő témákban nyújtottam be eddig javaslatokat:

állatkínzás büntetési tételének az emelése, a felfüggesztés lehetősége nélkül

országos ivartalanítási akció elindítása

állattartástól eltiltás lehetősége

állatvédelmi őrség létrehozása.

A benyújtott törvényjavaslataimat a kormánypárti többség már a bizottsági szakaszban leszavazta. Ennek oka az lehet, hogy az ellenzéki javaslatokat rendre elkaszálják. Törvényjavaslataim benyújtását megelőzte egyeztetés az állatvédelem jeles képviselőivel, ami minden esetben az általam életre hívott Állatvédelmi Kerekasztal ülésein történt. Így lesz a most soron következő újabb törvénymódosító javaslatom benyújtásánál is. Nem adom fel. 

Á.P: Egyáltalán hogy került önhöz személy szerint a párton belül az Állatvédelem? 

E. Zs. Az állatvédelmi kérdések azért kerültek hozzám a frakcióban, mert mindenki tudta, hogy lelkes állatvédő és állatszerető ember vagyok. Gyerekkoromtól tartottam állatokat, most is van öt macskám.

ÁP: Ön szerint a gyakorlatban az már elég visszatartó erő lenne, hogy törvényi szinten megemelik a kiszabható büntetési tétel korlátját? Nem mindegy? Hiszen most is három év szabadságvesztéssel büntethető az Állatkínzás, mint bűncselekmény. Ha most nem működik tökéletesen a rendszer, miért működne csak a háromról öt évre módosítástól? 

E. Zs. :Az állatkínzásos esetekkel kapcsolatban nem csupán a büntetési tételek emelése lenne visszatartó erő, hanem az általam javasolt tétel, miszerint a büntetés kiszabásánál megszüntetném a próbára bocsátás lehetőségét. Ergo,- kizárnám azt a lehetőséget, hogy az elkövető felfüggesztett börtönbüntetést kapjon. 

Á.P. Kevés esetben jut el az állatkínzás vádemelési szakaszba. Ezen nem segít, hogy az 

arányaiban kevés számú eset, amelyek eljut oda, nagyobb büntetéssel járhat. Vagy rosszul látom? 

E. Zs.:Természetesen ehhez szükséges a bíróságok és ügyészségek együttműködése is, precedens jellegű ítéletekre van szükség.

Á.P: A kötelező chipet kutyáknál például bevezették, aki egy kicsit is képben van állatvédelem területén tudja, hogy a rendszer finoman szólva sem működik úgy és azért, ahogy létrehozták. Arról nem is beszélve, hogy csak kutyáknál kötelező, macskáknál például nem. 

E.Zs. A társállatok chippel történő ellátása nagyon fontos. A macskák esetében viszont ez rendkívül problematikus. Talán a macskák esetében a legnagyobb az ellenőrizetlen szaporulat. A probléma egyik része az, hogy a chippel ellátott állatokat sem regisztrálja az állatorvos, így az azonosítás lehetetlen. A másik része az, hogy az ezzel kapcsolatos ellenőrzéseket egyik jogosult hatóság sem veszi komolyan. 

Á.P. Az állatorvosoknak sem kötelező a chip ellenőrzése vizsgálatokkor és a gazda azonosítása pl. az oltási könyvel. Lépjünk tovább, a javaslatai közt szerepel az ivartalanítás is, ön miért tartja ezt ennyire fontosnak?

E. Zs. :Az országos ivartalanítási akció azért lenne fontos, mert el lehetne vele érni azt a szintet, mint pl. Ausztria. Ott szinte nincs kóbor állat, nincs nem kívánt szaporulat. Ebben viszont részt kell venni az államnak. Sok ember nem tudja kifizetni az ivartalanítás költségeit. Itt jegyezném meg, hogy ez hosszútávon állami és önkormányzati megtakarításhoz vezetne, mivel nem lenne szükség a gyepmesteri telepekre.

Á.P: Hogy vinné át, főként a kisebb falvak állattartói közt, hogy ivartalanítsa pl. a kutyáját, meg chipet is rakasson? Nem minden esetben csak a szegénység az ok sajnos, bár valóban meghatározó jelenség. Sokan kvázi tárgyként tekintenek most is a kedvtelési állatokra, legyen az kutya, macska vagy bármi más. A lánctartás szabályait sem sikerült átvinni az országon. 

E.Zs. A falvakban látható állattartási viszonyokkal kapcsolatban egyetlen megoldás van, az oktatás. Az alapszintű oktatásba kell beleilleszteni a kulturált állattartással kapcsolatos alapismeretek megismertetését. Viszont itt jegyezném meg, hogy van a másik véglet is, amikor valaki a kutyától, macskától teljesen megvonja a természetes környezetét. Hallottam például olyanról, aki a panellakásban kaukázusi juhászt tart, véleményem szerint ez is állatkínzás.

Á.P: Magyarország vezető helyen van állatok kontrollálatlan szaporításának ranglistáján. A nemzetközi sajtó, külföldi állatvédő szerveztek szerint elsők vagyunk a szaporított, egészségtelen, többségében nem valós papírokkal rendelkező fajtatiszta kutyák csempészetében. Ami magával hozza azt is, hogy hazánkban is virágzik a szaporítás, a kisállatok fekete kereskedelme. Ön szerint mi lehetne erre a megoldás? 

E. Zs. A szaporítást szintén úgy kell büntetni, mint az állatkínzást. Ez mellett erre megoldás lenne a fent említett ivartalanítási akció. Részemről hajlandó lennék egészen addig elmenni, hogy csak a jogosítványokkal rendelkező tenyésztők tarthassanak ivaros állatot.

Á.P. Gyepmesteri telep vagy menhely? 

E. Zs.: Elkötelezett vagyok a sintértelepek megszüntetése mellett. Ez egy idejétmúlt és kegyetlen rendszer. A gyepmesteri feladatokat a telephellyel együtt át kell adni a területileg illetékes és elismert állatvédő szervezeteknek. A gyepmesternek csupán az elhullott állatok begyűjtését hagynám meg feladatként.

Á.P. Viszont a hazai menhelyek - tisztelet a kivételeknek - sokszor olyan körülmények közt működnek, ami nemhogy a nyugati színvonalat, ellátást, körülményeket nem közelíti meg, hanem az állatok alapszintű tartására sem biztos, hogy alkalmas. Ezt hogy látja? 

E. Zs. A menhelyek működésével kapcsolatosan a legfontosabb a folyamatos kontroll és a szabályok betartatása lenne elsősorban. Természetesen ez esetben azt fogom indítványozni,hogy a gyepmesteri telepek költségvetését kapják meg a menhelyek,akik egyébként a munkájuk által közfeladatot látnak el.

Á.P. : Bécs után Németországban is bevezetik a kutyajogosítványt, ami tulajdonképpen a gazda vizsgája nem a kutyáé. Nemrég volt alkalmunk erről beszélgeti a bécsi városa által kinevezett állatvédelmi ombudsmannal. Tapasztalataik szerint nagyon eredményes program lett náluk, hogy meghatározott fajta kutyák (és azok keverékei) tartásához a gazdáknak vizsgát kell letenniük állattartásból. Ez talán nálunk is megoldást jelenthetne, mind a helytelen állattartási és nevelési szokások okozta kutyatámadásokra, mind pedig a hazai kutyaviadalok visszaszorítására. Mi erről a véleménye? 

E. Zs.: A viadaloztatásra alkalmas fajták tartását mindenképpen engedélyhez kötném és ezen fajták esetében be lehetne vezetni egyfajta adót, amit irányzottan az állatmenhelyekhez juttatnék. Ez a két szűrő talán visszatartó erő lehetne. A viadalokkal kapcsolatban fontos lenne még az aktívabb rendőrségi razziák tartása is.

Á. P: Ön szerint működik a haza állatvédelem, mint civil szféra? 

E. Zs. Az állatvédelem jelenlegi legnagyobb problémája a megosztottság, elképesztő dolgokat 

hallok és látok nap, mint nap az állatvédelem berkein belül. Sajnos ameddig az állatvédelem a rivalizálásról és sok esetben az egymással szembeni viszályokról szól, addig érdemi előrelépésre nem lehet számítani. Egységesen lehet csak eredményeket elérni.

Á.P. Nem csak egymást közt vannak viszályok, sőt egy kérdésben szinte teljes az összhang, a vadászokkal való viszonyban. Szinte már gyűlölködésbe torkollik, amihez a vadászok által - többségében következmények nélkül - kilőtt gazdás állatok kilövése csak olaj a tűzre. Hogy próbálná ezt megoldani? 

E.Zs. Az állatvédő vs. vadász ügy is egy súlyos probléma. Itt viszont a szigorítás lenne a megoldás, ha a vadász kilövi a gazda mellől az állatot, vagy megszegi a vadászati törvényt, első alkalomnál bevonnám a fegyvertartási engedélyét mondjuk 10 évre. Egy dolgot meg kell érteniük a vadászoknak is, az állat a természet része, az ember nem az!

Á.P. Tervez Vadászati Törvény módosítására is beadni javaslatot, állállatvédelmi szempontokat is figyelembe véve?

E. Zs: A vadászati törvénnyel kapcsolatban is kívánok benyújtani módosításokat. Úgy, mint kutya, macska kilövése esetén minden eset legyen pártatlanul - akár civil, vagy külső szakértő bevonásával - kivizsgálva és a vadász, fogalmazzunk úgy, a gyakorlatban is eltiltható legyen a fegyvertartástól. Másrészt sokkal szigorúbb feltételek szabása a fegyvertartáshoz is indokolt véleményem szerint.

Á.P. Politikusként sokat foglakozik állatvédelemmel, de a magánéletben is kapnak önnél szerepet az állatok? 

E. Zs. Hosszú ideig kutyám volt. Jelenleg öt macskám van. Családi házban lakom, falusi környezetben, ezért a macskák kétlaki életet élnek. Sima házi macskák, ezért a szobai alváson kívül fontos nekik a kinti lét, egerészés is. Így nálam úgy élnek, mint egy szállodában, mindenki ott tartózkodik, ahol éppen kedve tartja. Természetesen mindegyikük ivartalanított.