Az élővilág matuzsálemei közül talán a galápagosi óriásteknős a legjobban ismert, de az már kevésbé, hogy a gerinces fauna „korelnöke” a maga bizonyított 200 éves életciklusával egy tengerlakó, a grönlandi cápa. E két gerinces tekintélyes életkora is semmiség csupán a bizonyítottan leghosszabb életciklussal rendelkező földi élőlényhez képest, amelyet szintén a tenger felszíne alatt kell hogy ker

essünk.

A neptunfű kiterjedt telepeket alkot a Földközi-tengerben

 Matuzsálemek versenye

A többsejtű állatvilágon belül a 100 éves kort meghaladó életciklus már igen jelentősnek számít. A bakteriális létformák közül ismert olyan törzs, amelynek pleisztocén korú, 32 000 éves evaporitos üledékbe hibernálódott képviselőit sikerült laboratóriumi körülmények között újra életre kelteni.ű

A soksejtű állatok közül egy puhatestű, a kagylók osztályába (Bivalvia) tartozó sellőkagyló (Arctica islandica) az abszolút listavezető, 400 éves életciklusával.

A hideg vizekben élő sellőkagyló akár 400 évig is elél

Forrás: Marine Biology

A gerincesek (Vertebrata) közül bizonyított módon a sellőkagylóhoz hasonlóan a fagyos arktikus vizeket kedvelő grönlandi cápa (Sominosus microcephalus) áll a dobogó csúcsán, amelyet a madagaszkári sugaras teknős (Geochelone radiata) és tőle nem sokkal lemaradva a Galápagos-szigeteken honos óriásteknős (Geochelone gigantea) követ.

A Galápagos-szigeteken honos óriás teknős

Forrás: Wikimedia Commons

Előbbi teknősfajnál 176 év az „egyéni rekord”, utóbbi pedig akár 170 évig is elél. Az ember számára valóban szinte elképzelhetetlenül hosszú ideig egzisztáló élőlények a növényvilág, a flóra képviselői közül kerülnek ki.

A Földközi-tengerben él a hosszú élet abszolút rekordere

Egészen 2012-ig egy tasmaniai növényfaj büszkélkedhetett a Föld legidősebb élőlénye címmel, 43 ezer éves, valóban matuzsálemi korával. Ebben az évben azonban a Nyugat-Ausztráliai Egyetem szaktudósai egy széles körű DNS-vizsgálaton alapuló kutatási projekt eredményét ismertetve bejelentették, bizonyítékot találtak arra, hogy egy Földközi-tengerben honos növény, a neptunfű (Posidonia oceanica) bolygónk leghosszabb életciklussal rendelkező élőlénye.

A neptunfű ivartalanul szaporodik, gyakorlatilag klónozza magát

Forrás: Wikimedia Commons

A kutatócsoport a Földközi-tenger több pontján vett mintát negyven neptunfűmezőből, hogy meghatározzák a növények DNS-szekvenciáját.

A legfiatalabb telep korára 12, a legidősebbére 200 ezer év adódott;

a telepek átlagéletkora pedig valamivel több mint 100 ezer évet tett ki. A neptunfű azért élhet meg ilyen extrém magas életkort, mert ivartalanul szaporodik, gyakorlatilag klónozza saját magát.

Nem alga, hanem szárazföldi eredetű virágos növény

A békaszőlőfélék családjába tartozó neptunfű nem alga, hanem virágos növény,

amely a földtörténeti múltban a szárazföldről telepedett vissza a tengerbe.

Bennszülött (endemikus) mediterrán faj, amely csak és kizárólag a Földközi-tengerben honos, ahol a parti öv sekély, jól átvilágított homokos aljzatán kiterjedt telepeket alkot. A tengerbiológusok trópusi eredetű maradvány, úgynevezett reliktumfajnak tekintik, amelynek ősei egykor a Földközi-tenger geológiai elődjének számító Tethys-óceánban éltek.

A neptunfű virágos szárazföldi eredetű növény, amely visszavándorolt a tengerbe

Forrás: Wikimedia Commons

A neptunfűmezők önálló és sajátos élőhelynek számítanak a Földközi-tengerben, számos tengeri állatfaj otthonának és szaporodó területének számítanak. A Földközi-tenger nyugati medencéjében

az elmúlt évtizedekben a neptunfűmezők állománya lecsökkent,

egy invazív trópusi telepes zöldalgafajnak, a tiszafalevél-moszatnak (Caulerpa taxifolis) köszönhetően, amely 1984-ben a monacói akváriumból emberi figyelmetlenség miatt került a tengerbe.