Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
7 éve | Miclausné Király Erzsébet | 0 hozzászólás
A sok érdekes szólásmondásunk közül az egyik, hogy kinek és miért kell Kukutyinba mennie zabot hegyezni. Mikor ráadásul a zabszem csúcsai eleve hegyesek.
Kukutyin és a zabhegyezés
Nos, ezt általában arra az emberre mondják, akivel nem törődnek, mehet, ahová akar. Vagy kitérő válaszként is használjuk, ha valakitől megkérdik, hová megy, és azt válaszolja: Kukutyinba zabot hegyezni.
A harmadik jelentése e szólásnak pedig az olyan munkára vonatkozik, ami nem sokat ér.
Kukutyin puszta Csongrád megyében található, Ferencszállás községben, Deszk nagyközség mellett.
A szólásmondásból elhíresült település a Maros bal partján, a 43-as főút két oldalán, Szeged és Makó közt fekszik.
A földesúr nevét viseli a település
Deszket először egy 1490-ben kelt oklevélben említik meg. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd 1746-ban, Mária Terézia uralkodásának idején szerb határőrök telepedtek le itt.
Hivatalosan ekkor lett község. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, 1849. augusztus 5-én a szőregi csata során leégett, de hamarosan újjáépítették. Ferencszállást 1828-ban alapította deszki báró Gerliczy Ferenc, róla kapta a község a nevét.
A Gerliczyek udvarházat, gazdasági épületeket, templomot emeltek a faluban és a környéken, kastélyukat pedig Deszken építették fel. Deszkhez tartozott Kukutyin puszta, amely ma már beolvadt Ferencszállás községbe. A mostani Ferencszállást hívták egykor Kukutyinnak.
A szegény ember, akit zabot hegyezni küldött a báró
Kukutyinban dohánytermesztés folyt, és a falu népe túlnyomórészt dohánytermelő gazdákból állt.
A bárónak sok cselédje volt – valamennyien magyarok –, akiknek a ferencszállási majorjában adott házhelyet és földet.
A környéken a 19. században nagy volt a szegénység.
A hagyomány szerint amikor az egyik falubeli szegény ember elment Deszkre a báróhoz munkát kérni, a földesúr a következőket mondta neki:
,,Eriggy Kukutyinba zabot högyözni!”
A szegény ember így is tett, innen származik az elhíresült szólásmondás. Kukutyin pusztán ekkoriban már inkább zabot vetettek. Mivel a puszta a Maros folyó közelében fekszik, a veteményeseket gyakran elöntötte az ár. Ilyenkor olyan magasan állt a víz, hogy csak a zab hegye, a kalász lógott ki a víztükörből.
Az árral elöntött földeken a gazdák csónakról vágták a vízből kiálló zabkalászokat. Ezt a műveletet hívták zabhegyezésnek.
(Szomor Anikó összeállítása)
KÉP:Ferencszállási (kukutyini) földművesek, 1921-ben
Forrás: deszk.hu
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!