Kutatók szerint Ausztrália egyik legnagyobb dugongpopulációjának egyedei, úgy tűnik, sorra betegednek meg és pusztulnak el a hideg víz miatt.

Amennyiben mindez megerősítést nyer, a kutatás hatással lehet a dugongvédelmi stratégiákra is. Az eredményekről a Diseases of Aquatic Organisms folyóirat számolt be.

A dugong (Dugong dugon) a vízi emlősök szirének – azaz tengeri tehenek – néven ismert apró csoportjához tartozik, mely nem kedveli a hideg vizet – mondja Mark Flint ausztrál szakember. Amerikában a dugong közeli rokonáról, a veszélyeztetett manátuszról (Trichechus manatus) ismeretes, hogy hideg idő esetén egyedei az erőművek közeli meleg vizekben gyűlnek össze.

Az elmúlt évtizedben megfigyelték, hogy a floridai manátuszok az úgynevezett hidegstressz-szindróma miatt pusztulnak, mely akkor jelentkezik, amikor az állatok 17-18°C fokosnál hidegebb vízben tartózkodnak. Bőrük berepedezik, hajlamossá válnak a fertőzésekre és néhány napon belül elpusztulhatnak – mondja Flint, aki floridai manátuszokkal is dolgozott. A krónikus hidegstressz-szindrómában szenvedő állatok rohamosan veszítenek súlyukból és zsírszövetükből, mígnem néhány hét alatt elpusztulnak

Flint és csapata nemrégiben olyan jeleket figyelt meg dugongoknál, melyek az említett szindrómára utalhatnak. Az állatok Queensland délkeleti részén, a Moreton-öbölben élnek, mely Ausztrália legnagyobb populációi egyikének otthona. „Tudomásunk szerint mintegy ezer egyed él az öbölben, és valószínűleg ez az ország legalaposabban tanulmányozott csoportja.”

(Fotó: AFP)

2010 és 2012 között a csapat Helen Owen állatorvos segítségével 14 dugong tetemét vizsgálta meg. Míg egyértelmű magyarázatok szolgáltak négy állat elhullására – a bélcsavarodástól kezdve hajóval való ütközésig –, 10 állatnál sokkal rejtélyesebb tüneteket észleltek.

„Lesoványodtak, parazitáik voltak és legtöbbjük megvastagodott, berepedezett bőrt mutatott” – mondja Owen. Mindez gyaníthatóan a hidegstressz-szindrómára utalt, mely Owen szerint a legyengült immunrendszer következtében alakul ki, és védtelenné teszi az állatot a fertőzésekkel szemben.

A hipotézist alátámasztotta ama régió vízhőmérséklete, ahol a dugongok legelészni szoktak. Az adatok azt mutatták, hogy az év folyamán a vízhőmérséklet 20°C, néha 15°C fok alá süllyedt. Bizonyítékot találtak arra is, hogy a dugongok a Moreton-öblöt hátrahagyva a kelet-ausztrál áramlás melegebb, part menti vizei felé indultak. A kutatók szerint azonban a víz a leghidegebb hónapokban az öblön kívül is 20°C alá süllyedhet, és ez meggátolja, hogy az emlősök elkerüljék a hosszabb hideg vízi tartózkodást és az ezzel járó szindróma rizikóját. 

„A vizsgálat alapján, a floridai manátuszokhoz hasonlóan, úgy tűnik, hogy délkelet-Queensland dugongjai is a hidegstressz-szindróma jeleit mutatják, amikor a vízhőmérséklet 20°C fok alá süllyed” – írják. Megjegyzik, hogy míg a legtöbb egyed pusztulása télen következett be, néhányuk nyáron hullott el, mely szintén a szindróma, meleg időszakban is meglévő krónikus fennállásának eredménye lehet.

A kutatás azt mutatja, hogy a tengerifű szintjén a vízhőmérséklet alacsonyabb, mint a felszínen, ami azt jelenti, hogy a dugongok táplálkozás közben hidegebb vizekbe kerülnek. A szakemberek szerint az élőhelyek pusztulása arra kényszerítheti az emlősöket, hogy a mélyebb és hidegebb vizekben lévő füvekkel táplálkozzanak, ezzel nő a hidegstressz-szindróma kialakulásának kockázata.

Úgy vélik, a tengerifűmezők fenntartása a tél folyamán a Moreton-öböl melegebb részein segítheti eme sérülékeny faj védelmét.