A londoni Imperial College kutatói végeztek felmérést a prokarióták (baktériumok és archeák) körében, az egysejtűek gázanyagcseréjét vizsgálták meg annak függvényében, hogy milyen külső hőmérsékleten él az adott mikroorganizmus. Az anyagcserében szén-dioxidot termelő mikrobák a vizsgálatok szerint fokozott légzéssel válaszolnak a melegedő klímára, vagyis a felmelegedés miatt emelkedni fog az általuk kibocsátott CO2 mennyisége is.
A kutatók olyan korábbi tudományos anyagokat kerestek és válogattak át, amelyekben a különböző természetes hőmérsékleti viszonyok közepette élő prokarióták anyagcsere-sebességéről volt szó. Az antarktiszi, 0 °C alatti hőmérsékletű, rendkívül sós tavaktól a 122 °C hőmérsékletű mélytengeri hőforrásokban élőkig. Közel 500 különböző mikrobáról kaptak így pontos adatokat (ezeket több száz korábbi tanulmányban találták meg), az adatok összesítése után matematikai modell segítségével meghatározták, hogy mely mikrobacsoport milyen hőmérséklet mellett a legaktívabb anyagcseréjű, s azt, hogy e mikrobák földrajzi elhelyezkedése és tömege, az ott várható felmelegedéssel számítva miként járul majd hozzá a globális CO2 mennyiségéhez.
Azt találták, hogy a 45 °C hőmérséklet alatti közegben élők esetében – ez az elsöprő többség – nő majd a kilégzett CO2 mennyisége a globális felmelegedés miatt változó környezeti hőmérséklettel. Rövid távon (órás vagy napos hőmérsékleti változások szintjén) e mikrobák felgyorsuló anyagcseréjük révén fognak több szén-dioxidot termelni, hosszú távon (éves vagy több éves változások szintjén) már evolúciós változások zajlanak majd bennük, ebbe az irányba tolva el az anyagcseréjüket.
Dr. Samraat Pawar, a kutatás vezetője elmondta, hogy kétszeresen is kedvezőtlen a helyzet, mivel a baktériumok és archeák az emelkedő hőmérséklethez hosszabb távon jól alkalmazkodnak, s ezzel tovább nő majd az anyagcseréjük optimális hőmérséklete, vagyis leköveti az aktivitásuk a felmelegedést.
Kiderült, hogy ezek az egyszerű, sejtmag nélküli mikrobák sokkal erőteljesebben reagálnak a hőmérséklet változására, mint a sejtmaggal rendelkező élőlények, s ez a különbség eddig nem szerepelt a klímamodellekben. Mivel a mikrobák alapvető részei az ökoszisztémáknak, a melegre adott válaszukat fontos befoglalni a számításokba, és hasznos volna megismerni egy-egy helyi ökoszisztémában elfoglalt részarányukat is.
Kommentáld!