Francia kutatók új kövületek segítségével megállapították,
hogy a darazsak és a katicabogarak ősei több mint 300 millió évesek.
Már több mint 300 millió évvel ezelőtt, a késő karbon földtörténeti
korszakban is sokféle rovar élt a Földön - derül ki a francia
kutatócsoport által vizsgált leletekből. A Nature című tudományos lapban
megjelent tanulmány vezető szerzője, André Nel, a párizsi
Természettudományi Múzeum ősrovartan-kutatója elmondta, a most megtalált
maradványok olyan rovarok őseire utalnak, melyek ma a fajok többségét
teszik ki.
Patrick Roques önkéntes kutató munkájának köszönhetően a kicsiny
ősállatok öt késő karbonkori, 300-330 millió éves kövülete került elő
Európában, közülük négy Franciaországban, Calais megyében, egy pedig
Németországban. Az amatőr kutató elmondta: egészen kicsi szárnyak
kövületére lelt, melyek eltérőek a nevezett korszakból származó,
korábban feltárt leletektől. Azok viszonylag nagy méretű állatokra
utaltak, az egyik ősi szitakötő, a Meganeura szárnyainak fesztávolsága
például a 70 centimétert is elérhette.
Katicabogár (Fotó: MTI Fotó: Oláh Tibor )
Az új leletek esetében a legfejlettebb rovarok modern családjainak első
képviselőiről, a teljes átalakulással fejlődőekről van szó, melyeket
fejlett szárnyas rovaroknak neveznek - hangsúlyozta Nel az AFP francia
hírügynökségnek. A teljes átalakulás során az ilyen rovar négy fázison
megy keresztül, petéből lárva, abból báb lesz, melyből kikel a kifejlett
állat.
A Roques által megtalált fosszíliák között egy hártyásszárnyú is volt,
mely ugyan darázsnak még nem nevezhető, ám a család legkorábbi
képviselője lehetett. Az öt lelet a szkarabeusz és a katicabogár rokona
lehetett. A kövületek közt olyan is volt, amely a mai kabócák és
poloskák családjába sorolható - tette hozzá Nel.
Forrás: MTI | 2013. október 18. péntek 11:10 |
Kommentáld!