Kanadai és belga idegélettani szakemberek mesterséges intelligencia segítségével analizálták 158 olyan személy beszámolóját, akik halálközeli élményt éltek át, az eredményeket a PLOS One folyóiratban közölték. A halálközeli élmények nemcsak a misztikumban eleve hívő emberek fantáziáját mozgatják meg, hanem a pszichológiával, neurológiával, élettannal foglalkozó kutatókét is. Számos standardizált kérdőívet töltetnek ki világszerte az ilyen élményeket átélőkkel, azonban nagyon sok esetben a feltett kérdések nem teszik lehetővé, hogy az illető valóban a saját érzelmeit, az általa átélteket a saját szavaival írja le. Olyan kérdések hangzanak el, mint „Békét és nyugalmat érzett?”, vagy „Érezte, hogy különválik a testétől?” Ezek gyakorlatilag az élményt átélő helyett megfogalmazások, így félrevezető eredményeket adnak az elemzések is, amelyeket ezek alapján készítenek.
A kutatócsoport most olyan megközelítést használt, amelyben nem adták az alanyok szájába a szavakat, hanem maguknak kellett megfogalmazni, amit átéltek. Az így készült leírások ugyan nem standardizált szövegek lettek, vagyis hagyományos elemzési módszerekkel nem lehet belőlük információt kinyerni, viszont mentesek voltak az elfogult megfogalmazásoktól. A szabad, személyes megfogalmazásban született leírásokat a szövegbányászat nevű módszerrel elemezték, ebben mesterséges intelligencia segített, ami nem pusztán egyes szavakra keres rá, hanem azok szövegben fennálló összefüggéseit is értelmezni tudja.
A 158, az élményt rendkívül sokféle körülmény között, balesettől kezdve műtéti komplikációig, átélő alany egyes szám első személyben készült élményleírásait analizálta a mesterséges intelligencia, anélkül, hogy bármiféle részrehajlást vagy előítéletet alkalmazott volna – szemben az emberi elemzésekkel. Nemcsak az egyes szavak, mint a félelem, a fény, vagy a halál előfordulását mérte, hanem azt is, hogy ezek a szövegen belül milyen kontextusban szerepeltek. Az adatok alapján vizuálisan megjelenítették az eredményeket a kutatók, ezzel pedig a rejtett összefüggéseket is feltárták, például azt, hogy mely szavak mely másik szavakkal csoportosulva fordulnak elő.
A teljesség igénye nélkül a leggyakrabban elhangzott szavak, amelyeket az élménybeszámolókban használtak, gyakoriság szerint csökkenő sorrendben: fény, jól, látok, test, éreztem, semmi, idő, benyomás, fehér, alagút, élet, szeretet, személyek, félelem, üresség, világ, halál, fekete, űr. Ebből is látható, hogy gyakoribbak a pozitív jelentésű kifejezések, mint a negatív tartalmúak.
Az eredmények alapján legnagyobb részben pozitív élményről számoltak be az alanyok, bár ez eddig sem volt nagy titok, hiszen sok esetben egy halálközeli élmény gyökeres fordulatot hoz az átélők életfelfogásában. Ez a pozitív élmény a szövegbányászat során is kiviláglott, és nagy egyezést mutatott más vizsgálatok eredményeivel is. Mivel egy nagyon szubjektív élményről volt szó, az elfogulatlan elemzés pontosabb képet alkotott. Olyan rejtett összefüggések tárultak fel, amelyeket a hagyományos elemzési módszerekkel nem derülnek ki, így bebizonyosodott, hogy használható ilyen jellegű vizsgálatokra, és a módszerrel objektívebb képet lehet alkotni, mint a sok esetben ellentmondásos kérdőívekkel. Gyakorlatilag a szövegbányászat módszerével bármiféle, összetett emberi élmény elbeszélése alapján lehet a korábbinál pontosabb, elfogulatlan eredményekre jutni.
Kommentáld!