Természet: TUDOMÁNY - A HÉVÍZ-TÓ KÜLÖNLGES ÉLŐVILÁGA

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 738 fő
  • Képek - 17354 db
  • Videók - 6885 db
  • Blogbejegyzések - 16358 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Tudomány

A Hévízi-tó különleges élővilága


Forrás: MTI/Lendvai Béla | 2012. október 25. csütörtök 09:52 |

A világon is egyedülálló meleg vizű Hévízi-tó gyógyhatása meglehetősen ismert, kevesebb szó esik arról, hogy a tónak és környékének milyen különleges az élővilága.

Nem egy gyógyvizes medence a Hévízi-tó, hanem élő víz, akadnak benne olyan növény- és állatfajok, amelyek a Földön másutt nem léteznek, vagy a sajátos körülmények miatt legalábbis ritkaságnak számítanak. Mikroszkopikus rákok, érdekes vízi atka, csak itt élő vadponty, az emberi hámsejteket csipkedő szúnyogirtó fogasponty vagy a tavon úszkáló tündérrózsák némelyike olyan egyediségei a tónak, amelyeket érdemes megismerni.

 

 

 A hévízi tó növényritkasága a trópusi, kelet-indiai vörös tündérrózsa. A tó legszebb növénye Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába is. E növényt Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. MTI Fotó: Jászai Csaba

(MTI Fotó: Jászai Csaba ) 

 

 

A tó élővilága igazán télen "éled fel", amikor csak kevés fürdőző merészkedik ki a szabadba, és persze a téli körülmények közepette a meleg vizű tó vonzza a madarakat - hangoztatja Csiszár Viktor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, aki a Hévízi-tó közelmúltbeli kutatásának koordinátora is volt. Hozzáteszi azt is, hogy a különlegességek persze nem mindig látványosak, ezért a gyógyulni vágyók vagy sétálók talán észre sem veszik őket.

 

 

Madárvilág télen-nyáron

 


Az állatvilág gerinces képviselői közül számos apró rágcsáló lakik a tó körül, előfordulnak vízi cickányok, vízi pockok és olyan denevérfajok is, amelyek igénylik a víz közelségét, anélkül ugyanis könnyen kiszáradnának. A korábbi tanulmányok szerint hétféle denevért is találtak, köztük vízi és tavi denevéreket, sőt az igazán ritka alpesi fajtát is. Ezek egy része a tavon cölöpökön álló épületek alatt, a tó felszíne fölött fészkel, akárcsak a molnár- és füstifecskék, amelyek száma örvendetesen nőtt a korábbi évek csökkenése után. A madarak köréből a fürdővendégek által is kedvelt kis vöcsök különleges szokást vett fel: vándormadár léte ellenére egy-két család rendszeresen itt telel át, ami meglehetősen ritka.

 

 

Egy szárcsa (Fulica atra) ül egy hattyú hátán a Zürichi-tavon, Rappersil közelében 2005. január 28-án, miután az alpesi országban rendkívüli alacsonyra süllyedt a homérséklet az elmúlt napokban. (MTI/EPA/Eddy Risch)

Illusztráció - szárcsa és hattyú (MTI/EPA/Eddy Risch)


Télen, amikor a Balaton befagy, a Hévízi-tóra és melegen párolgó lefolyójára több madár is átköltözik, például a fokozottan védett kis kárókatona néhány példánya, néha rengeteg szárcsa, továbbá a szintén nem védett körbe tartozó kárókatonák és tőkésrécék képviselői is megjelennek, néha még egy-két szürke gém és hattyú is tiszteletét teszi.

 

- A fürdőzők ijedeznek a siklóktól, de ezek igazán ártatlan kockás és vízi siklók, jelenlétük pedig a kiváló vízminőségre utal. Nagy számban találhatók békák és unkák, köztük kecskebékák, kis tavi békák, valamint vörös- és sárgahasú unkák - ecseteli a szakember. Felvilágosító szándékkal azt is hozzáteszi: az unkák abban különböznek a békáktól, hogy nem brekegnek, hanem "unkognak".

 

A tó meleg vizű lefolyójában mocsári teknősök élnek, találni néha vörös fülű ékszerteknőst is. Utóbbiakat, felelőtlenül, terraristák engedik itt szabadon, ami azért veszélyes, mert ha szaporodnak - bár eddig a tojásaik nem élték túl a telet - inváziós fajként kiszoríthatják a mocsári teknősöket.

 

Az akvárium helyett a tóban kötöttek ki


Ugyancsak a Balaton közelsége és az akvaristák az okai annak, hogy hogyan alakult mára a tó halállománya. A lefolyóban vagy húszfélével találkozni, magában a 36 méter mély tóban csupán ötfélével. Igazából azonban nagyon nehéz ma már rekonstruálni, hogy milyen lehetett kétszáz vagy kétezer évvel ezelőtt a tó élővilága. Azt mindenesetre biztosan tudni, hogy a ma leggyakoribb, alig két-három centiméteres szúnyogirtó fogasponty az 1930-as években szabadult el, egy kísérlet során. Azt vizsgálták, hogy megeszi-e a Magyarországon is honos maláriaszúnyogokat. Mára olyan tömegben van jelen, hogy mindenevővé vált. Szívesen csipkedi az emberi elhalt hámszöveteket is, vagyis ugyanazt elvégzi, amit az ázsiai "gyógyító" halak.

 

Mocsári teknős (Emys orbicularis) napozik a Feneketlen-tó partján a főváros XI. kerületében. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzése szerint a mai napon a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 Celsius-fok között alakul. MTI Fotó: Manek Attila)

Illusztráció - Mocsári teknős (MTI-fotó: Manek Attila)  

 

A Hévízi-tóban előfordul a naphal és a szivárványsügér, az előbbi a Balatonból, az utóbbi nagyjából tíz éve az akvaristáktól érkezett, ez a nyolc-tíz centiméteres faj ma az egyedüli, amely kiválóan érzi magát itt. Ezüstkárász is úszkál a vízben, amely inváziós hal, továbbá több mint kétezer éve egy különleges pontyalfaj is él Hévízen. Ez a latin nevében is hordozza, hogy kisméretű hévízi vadpontyról van szó, amelynek alfajjá nyilvánítása éppen folyamatban van. Azért különleges, mert fajtársaival ellentétben elviseli a meleg vizet.

Az alsóbbrendű víziállatfajok közül világszerte egyedülálló az a mikroszkopikus méretű evezőlábú rák, amelyet tíz-egynéhány évvel ezelőtt Pónyi Jenő professzor fedezett fel, aki évtizedeken át a biomonitoring kutatást vezette Hévízen. Két fonálféreg is csak itt található az egész világon, és él ebben a tóban egy érdekes vízi atka, amely attól különleges, hogy Hévízen kívül csak Dél-Amerikában fordul elő. A kutató azt is hozzáfűzi: már csak a fantáziánkra van bízva, hogy hogyan kerülhetett onnan ide ez az élőlény.

 

 

A kedves és a betolakodó tündérrózsa



A Hévízi-tó mélységében, mintegy 40 méterrel a felszín alatt van a tó forrása, ahol 38 fokos hőmérséklettel tör elő a gyógyvíz, és a felszínre jutva is csak néhány fokot hűl. Kiválóan érzik itt magukat a különféle tündérrózsák, amelyek közül csak a kisvirágú fehér a védett, mivel az őshonos. Mégis a ciklámenszínű tündérrózsából lett a város címernövénye, amelyet Lovassy Sándor Indiából hozott ide több mint száz évvel ezelőtt. Próbálkozott tucatnyi fajta tavirózsa meghonosításával, de végül csak ez az egy maradt meg. Nagyjából másfél évtizede jelent meg egy újabb, kék színű hibrid a tó és a lefolyó felszínén, amely egy dísznövénykertész óvatlansága folytán kezdett el szaporodni, ma már irtják, mert veszélyezteti a többit.

 

A magasabb rendű növények közül egy-két védett faj található Hévízen, többek között a bugás sás, a csetkáka, az árokvirág. Jól érzik magukat azokon a partszakaszokon, amelyeket természetes formájában hagytak meg a közelmúltbeli partfalfelújítás során.

 

Tündérrózsák a Hévízi Gyógytóban. MTI Fotó: Manek Attila

(MTI Fotó: Manek Attila)

 

- A tó partjának harmadán az eredetihez hasonló állapot jött létre. Főleg az épületek mögött alakítottak ki ilyen rézsűs partfalat, ahova vagy húszféle növényfajt telepítettek vissza. A vízi boglárkák, a mocsári nőszirom, illetve számos sásféle nem védett ugyan, de hozzátartozik a természetes élőhelyhez, és az eltelt másfél évben szépen elfoglalták a helyüket - részletezi Csiszár Viktor.

 

Nagyon sok olyan moszatféle is található a Hévízi-tóban, amely másutt nem fordul elő Magyarországon. Ilyen például egy zöldmoszatfajta, és hasonlóan unikálisak egyes baktériumfélék is. A kutató úgy látja: szerencsére az ember ezeket az alsóbbrendű fajokat kevésbé tudta tönkretenni, vagyis nekik nem ártott annyira a bauxitbányászat miatt évtizedekkel ezelőtt folytatott vízszintsüllyesztés vagy a szintén akkoriban a tavi épületeket elpusztító tűzvész.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 7 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

EZ AZ IDŐJÁRÁS MÁR TÉNYLEG KIMERÍTŐ! ...

Rádiné Zsuzsa írta 7 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

NOVEMBER 22. EZEN A NAPON Megszületett Ady...

Rádiné Zsuzsa írta 7 órája a(z) Ady Endre AZ ŐSZ MUZSIKÁJA képhez:

Ady_endre_az_osz_muzsikaja-002_2109723_1062_s

Most is együtt a Csönd s a Lárma, Az Ősz csak bennünk ...

Rádiné Zsuzsa 7 órája új képet töltött fel:

Ady_endre_az_osz_muzsikaja-002_2109723_1062_s

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új blogbejegyzést írt: Tamási Áron: FEHÉR ZIMANKÓ

Rádiné Zsuzsa 10 órája új blogbejegyzést írt: ADY ENDRE - KÖLTŐ

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Tokaji Márton : TŰNŐDÉS Elmerengve ülök a szép...

Miclausné Király Erzsébet írta 10 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

" Az emberek jövője és a magad sorsa titok - így kell ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu