A Nyíregyházi Állatpark is segíti a nyírfajd újrahonosítását

A Nyíregyházi Állatpark is részt vesz a nyírfajd újrahonosítását célzó programban.

A Nyíregyházi Állatpark is részt vesz a Magyarországról az 1800-as évek végén kipusztult nyírfajd (Tetrao tetrix) újrahonosítására indított programban - hangzott el az állatpark és a Nyírerdő Zrt. vezetőinek a szabolcsi megyeszékhelyen hétfőn tartott sajtóértekezletén, amelyen a kezdeményezésről volt szó.

Magyarország területén a Nyírségben éltek utoljára nyírfajdok, az agrárkultúra terjeszkedése, a mocsarak lecsapolása és a nyírfaligetek visszaszorulása miatt azonban lassan teljesen eltűnt a térségből ez a madárfaj. Az Ung-Szatmári-síkságon 1887-ig ezrével éltek nyírfajdok, de azt követően visszaesett a létszámuk. A századforduló előtt már csak Bereg megye északi, hegyvidéki területein leltek ilyen példányokat, az utolsó madarakat pedig Nyírbátor környékéről jelentették az ornitológusok.

Képgaléria

(MTI-fotó: Balázs Attila )

Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az erdőgazdaság 2005-ben indította el országosan egyedülálló nyírfajd-visszatelepítési programját. A gúthi erdészetben kialakított törzsállomány 2005 őszén négy kakasból és ugyanennyi tyúkból állt, egy évvel később pedig négy kakas és tíz tyúk érkezett a területre. 2007 őszén újabb három nyírfajdtelepet létesített a Nyírerdő Zrt.: Gúthon két helyen, valamint a halápi és a hajdúhadházi erdészetek területén is folyt a visszatelepítési program.

"A nyírfajdokat nem vadászati célra szeretnénk visszahonosítani, hanem a Nyírség faunájának gazdagítása, illetve önfenntartó nyírfajdállomány létrehozása a kezdeményezés célja" - tette hozzá a vezérigazgató. Az évek során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem természetvédelmi, állattani és vadgazdálkodási tanszéke, valamint a Safari Club International Közép-Magyarországi Szervezete is segítette a kísérlete

A Nyíregyházi Állatparkban jelenleg hét állat él, a négy tojó és három kakas az erdészet törzsállományának részét alkotja. Szalai Rita zoológiai asszisztens az MTI kérdésére közölte, hogy a madarak kis csoportja már elkezdett tojásokat rakni, a szaporulat pedig a visszatelepítés "alapanyaga" lesz majd. Az igen félénk, érzékeny nyírfajdok röpdéjét úgy alakították ki, hogy a látogatók még láthassák a madarakat, azok viszont, ha akarnak, elrejtőzhetnek a kíváncsi szemek elől.

Képgaléria

(MTI-fotó: Balázs Attila)

"Mivel visszavadításuk (repatriálás) a cél, stresszmentes környezetet kell nekik biztosítani" - fedte fel Szalai Rita. Gajdos László, az állatpark igazgatója korszakos jelentőségű ügynek nevezte, hogy a sóstó-gyógyfürdői látványosság tevékeny részt vállalhat egy állatfaj magyarországi újrahonosításában.

A 40-55 centiméter hosszú, 750-1450 gramm súlyú, a nyír- és égerligeteket kedvelő nyírfajdok elsősorban Közép-és Dél-Európa magas- és középhegységeit lakják. Magyarországtól északra a sík vidéki erdőkben is élnek, és egyaránt jelen vannak a Brit-szigeteken, Skandináviában és Oroszországban.

A sajtótájékoztató előtt adták át ünnepélyes keretek között a Nyíregyházi Állatpark új látványosságát, az IdőutaZoo-t, ahol letűnt korok növényeivel és élő kövületekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.