Zátonylakó halak
viselkedését tanulmányozó kutatók feltárták, hogy a szén-dioxid
folyamatos jelenléte módosítja az állatok ragadozókra adott reakcióját.
Illusztráció - korall (Fotó: AFP)
A vizsgálatot Pápua-Új-Guinea keleti részén, a Milne-öbölben
végezték el, ahol természetes úton szivárog szén-dioxid a vízbe. Az
eredmények nemcsak a környezetvédőknek aggasztóak, hanem a halászoknak
és egyéb, a halfajok fennmaradásától függő iparágaknak is.
„Kiderült,
hogy a savas környezet miatt az apró zátonylakó halakat vonzza
ragadozóik szaga. Szaglásukat így oly módon befolyásolta a
szén-dioxidban gazdag víz, ami súlyosan veszélyezteti túlélésüket" -
magyarázza Alistair Cgeal, a vizsgálat vezetője.
A kutatócsapat
olyan helyszínek közelében fekvő korallzátonyokat vett szemügyre, ahol a
tengerfenék alatti vulkanikus aktivitás révén szén-dioxid-buborékok
kerülnek a vízbe. Amikor a légkörből származó gáz feloldódik a vízben,
óceáni savasodást indít el, némileg csökkenti a víz pH-értékét, és
megváltoztatja karbonát kémiáját. Mindeme folyamat számtalan tengeri
élőlény fennmaradását nehezíti meg, többek között a rákfélékét, amelyek
nehézségbe ütköznek vázuk vagy külső héjuk létrehozásában.
„Azt
is kimutattuk, hogy a halak eme környezetben bátrabbá válnak és
messzebb merészkednek a biztonságos menedéktől, így még védtelenebbek
lesznek a ragadozókkal szemben” – teszi hozzá.
Arra is
rávilágítottak, hogy a halak később sem tudnak alkalmazkodni az emelkedő
szén-dioxid-szintekhez, ami adaptálódási képességüket tekintve
aggasztó, mivel a következő néhány évtizedben a becslések szerint még
több szén-dioxid oldódik majd fel az óceánokban.
Az utóbbi több
mint öt évben a szakemberek alaposan szemügyre vették a régiót, amely a
világ korallzátony-ökoszisztémái között az egyetlen, ahol szén-dioxid
szivárog a vízbe. A kutatók így gyakorlatilag egyfajta pillanatképet
tanulmányozhatnak korallzátonyaink következő évtizedekre megjósolt
állapotáról, abban az esetben, ha a légköri szén-dioxid szintje tovább
nő.
Kommentáld!