A só veszélyezteti a világ legnagyobb mangroveerdejét

Egy kutatás szerint a világörökségi helyszínként ismert Sundarbans mangroveerdőt többek között a sószintek emelkedése veszélyezteti.

A szárazföldek széleit "lehorgonyzó" mangroveerdők pusztulni kezdtek a part menti fejlesztések, a szennyezés, az erőforrások túlzott kiaknázása, a tápanyagok felhalmozódása, az édesvíz túlzott használata és a klímaváltozás következtében.

A világ legnagyobb, érintetlen sótűrő (halofitikus) mangroveerdősége az India és Banglades határvidékén elnyúló Sundarbans, mely egyben világörökségi helyszín is. Átmeneti zónát képez a Gangesz és a Bengáli-öböl között, emellett élőhelye a veszélyeztetett bengáli tigrisnek és számos egyéb fajnak majmoktól a krokodilokig.

A Sundarbans régiót a Sterculiaceae és Euphorbiaceae fajok uralják, melyek kevésbé elterjedtek a világ több részén. Ezek között megtalálhatók a sundari fák (Heritiera fomes) és a mangrovetulipánok (Heritiera littoralis). Ezen utóbbi kemény fáját hosszú ideig csónakkészítésre használták.

(Fotó: NASA)

Mizanur Rahman biodiverzitási szakember friss tanulmánya szerint ezek a mangrovék bajban vannak. Az emelkedő hőmérséklettel, tengerszinttel, valamint a Himalájában lévő irtásokról érkező iszappal és szennyezéssel néznek szembe, emellett a Sundarbans-szerte terjedő akvakultúra is nyomás alá helyezi őket.

A sósság növekvő szintje szintén veszélyforrás a korábban édesvizű folyók és csermelyek által, melyek a területet táplálják. Ahogy a régióban terjed a gazdálkodás, a vízszint csökken, az ásványi anyagok felhalmozódnak és a sósság mértéke is emelkedik. A némileg sós víz mennyisége a felszín alatt is nő.

Rahman szerint a Sundarbans régiót érintő előrejelzések azt mutatják, hogy a sósság mértéke a következő néhány évtizedben megduplázódhat, ami kockázati tényező a területen élő flóra túlélése szempontjából. A legtöbb fafaj nem képes elviselni a magas sószintet, és végzetes lehet rá, amikor a só felhalmozódik a gyökér körüli zónában. A kutató szerint az ilyen régió természetes vegetációját pusztítják a tájat és a biodiverzitást érintő nagyobb változások. Hozzátette, a part menti régiók nagy része már eleve kockázatnak van kitéve a súlyos sóssági problémák miatt, és a száraz évszakban a sós víz mintegy 250 kilométerre nyomul befelé a régióba.

(MTI/EPA/Bagus Indahono)

A sundari fák és a mangrovepálmák hanyatlanak, ezzel megváltoztatják az ökoszisztéma összetételét. A kutató következtetései szerint a Sundarbans mangroveerdeinek további sorsát az határozza meg, helyileg milyen védelmet kapnak és milyen az egész Gangesz-rendszer egészségi állapota.