Tudomány

A véltnél tovább fennmaradt a berber oroszlán

Egy kutatócsoport vizsgálata felfedte, a mára kihalt berber oroszlán nemcsak hogy az 1960-as évekig fennmaradt Észak-Afrikában, hanem létezésének vége felé több mint egy évtizeden át észrevétlenül élt.

A Durrell Intézet (Durrell Institute of Conservation and Ecology) és a Kenti Egyetem csapatának tanulmányát a PLoS One folyóirat közölte. A kutatás során autentikus dokumentumokat találtak, melyek szerint az oroszlánok 1956-ban még megtalálhatóak voltak Észak-Afrikában. Ez figyelemre méltóan későbbi időpont, mint az 1920-as és 1940-es évekbeli jól dokumentált jelentések sejtették.

A régi vadászati adatok, fotók, múzeumi kollekciók, publikált cikkek és friss interjúk adatai alapján Simon Black és David Roberts azt is feltárta, hogy az oroszlán viselkedése nem változott a populáció zsugorodásával párhuzamosan, a nagymacskák továbbra is falkákat alkottak, egészen kihalásukig.

Berber oroszlán (Fotó: AFP)

Black szerint az olyan vadászok, mint Sir Harry Johnston – akinek nevéhez az okapi felfedezése fűződik – kifejezetten azért indultak Algériába, hogy az utolsó berber oroszlánokat kilőjék, ám egyet sem láttak. Annak ellenére, hogy Johnston a korai 1900-as években azt gyanította, néhány nagymacska még életben lehet, valószínűleg sosem sejtette, hogy az oroszlánok egy apró populációja további ötven évben át kitart.

Roberts elmondta, amikor egy faj nagyon ritkává válik, és a kihalás felé araszol, hosszú időn át észrevétlen maradhat. Emiatt valószínűtlen, hogy az adott fajról szóló utolsó feljegyzések kihalásának időpontját jelölik, valószínűleg még évekig vagy évtizedekig fennmarad, mielőtt végleg eltűnik.

A Roberts kifejlesztette statisztikai modellekből ítélve úgy vélik, a berber oroszlán az 1960-as évekig fennmaradhatott. Így ama néhány túlélő oroszlán, mely közvetlenül a marokkói királyi gyűjtemény leszármazottja, és ma is megtalálható néhány marokkói és európai állatkertben, ennélfogva sokkal közelebbi rokonságban állhat a vadon élő berber oroszlánokkal, mint ahogy eddig hitték.

Black szerint a kutatás nemcsak segít felügyelni a marokkói gyűjtemény leszármazottait (melyek talán az utolsó berber oroszlánok), hanem megvilágítja Közép- és Nyugat-Afrika rendkívül veszélyeztetett és ritkán megfigyelt apró oroszlánpopulációi folyamatos védelmének szükségességét is.