Egy elszánt ausztrál madarász - egy évszázad elteltével - az „éjjeli papagáj” élő példányát figyelte meg. A ritka élőlény a világ legrejtélyesebb madárfajai közé tartozik.

John Young természetfotós fotókat és videofelvételt is készített az apró, sárgászöld papagájról, és bemutatta a Queenslandi Múzeum szakembereinek.

A kutatók évtizedek óta attól félnek, hogy az éjszakai életmódú, sivatagot kedvelő papagájfaj kihalt, mivel 1912 és 1979 között nem észlelték, és azóta is csak egy maréknyi egyedét figyelték meg, így a Smitshonian Magazine 2012-ben a világ öt legrejtélyesebb madárfaja közül az első helyre tette.

Az utolsó élő állatot 100 éve fogták be, és bár 1990-ben és 2006-ban találtak két elhullott egyedet, mostanáig senki sem tudott egyértelmű bizonyítékot nyújtani élő példány megfigyelésére.

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetettként sorolta be a fajt, 2005-ben pedig „újra felfedezettnek” írta le, amikor is két biológusnak sikerült kiszúrnia egy egyedét, de nem tudtak fotókat készíteni vagy mintákat begyűjteni. Az IUCN becslései szerint összesen 50-250 éjjeli papagáj élhet a természetben.

Madárillusztráció -balról: Éjjeli papagáj  (Pezoporus occidentalis), vándorgalamb (Ectopistes migratorius) karibi viharmadár (Pterodroma hasitata) és maláj réce (Asarcornis scutulata) - (Fotó: Getty Images)

Leo Joseph, a CSIRO (Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet) szakembere szerint az éjjeli papagáj esetén az egyik nagy akadály, hogy senki sem volt képes élő példányt találni és többször megfigyelni. „Nagyszerű hír most ez az ornitológusoknak” - közölte. 

A Pezoporus occidentalis néven ismert fajt érintő minden tudásunk 25 egyedtől származik, amelyet az 1870-es években fogtak be Dél-Ausztráliában. Manapság a világ számos intézetében őrzik őket. Joseph szerint eleve rendkívül ritka faj volt, mely úgy tűnt, hogy a 19. század vége felé a legeltetés és a vadállatok miatt hanyatló egyedszámokat mutat.

Young titokban tartja a távol eső queenslandi Eyre-tónál lévő költőhely pozícióját, és a CSIRO-nak sem adta át adatait, illetve a rögzített madárhangot. Mivel elmondása szerint rengeteg időt töltött a tünékeny madár nyomon követésével, jelenleg támogatókat keres, hogy folytathassa munkáját. Szerdai bemutatójakor elmondta, inkább börtönbe vonulna, mintsem hogy elárulja, hol találhatóak a madarak. "Nem szeretnék több száz embert azon a vidéken látni zseblámpákkal" - közölte.

Forrás: Physorg | 2013. július 04. csütörtök 13:27 |