Már régóta kutatók vizsgálatainak tárgyát képezik a muslicák (Drosophila melanogaster). Seregnyi dolgozat íródott róluk, egy mostanában megjelent új amerikai tanulmány pedig állítja, nemcsak az ember sajátja, hogy alkalomadtán, amúgy búfelejtésképp alkoholhoz nyúl.

Fotó: dreamstime

A Science magazin oldalán közölt hír szerint a muslica hímjei az alkoholba fojtják bánatukat ha párosodás iránti próbálkozásaikat elutasítják a nőstények. Az aushburni Howard Hughes Orvosi Egyetem Kutatóközpontjában dolgozó Galit Shohat-Ophir a nevezett kutatásukkal kapcsolatos kérdésre kifejtette, vizsgálataik alatt „azt figyelték meg, hogy a szexuális elutasítás növeli a muslicák etanol-fogyasztását, míg a párzás csökkenti.” Mindennek oka pedig a San Francisco-i egyetem tudósai szerint az agyban keresendő.

Mint kiderítették, a muslicák agyában megtalálható neuropeptid F szintjének alkalmankénti változásaiban olyan szintű eltérések mutathatók ki, amelyek alapján biztosra veszik, ez a kiváltó oka a lerészegedésnek. Elutasítás esetén ugyanis csökken a hímek agyában a neuropeptid F szintje.
Mármost mindezen felismerés azért lehet érdekes, mert ahogy a Missouri Egyetem  docense, a neorobiológia szakértője Troy Zars mondja: „Az új felfedezés a szerfogyasztás szociális és fizikai okainak jobb megértéséhez vezethet.”  A biológus azonosította a relatíve egyszerű aggyal rendelkező legyek ama molekuláris mechanizmusait és idegi áramköreit, amik irányítják őket, felelősek viselkedésükért.
A kaliforniai kutatók által kiderített mutatók segíthetnek a szenvedélybetegségek kezelésében, ugyanis az emberi agyban található nagyon hasonló neuropeptid Y molekuláról ismeretes, hogy összefüggésbe hozható az olyan szélsőséges megnyilvánulásokkal, függőségekkel, mint a túlzott alkoholfogyasztás vagy a kábítószer-használat.

Az új ismeretek a kutatásvezető anatómus, neurológus professzorasszony Ulrike Heberlein vélekedése szerint is reményt villantanak fel. Ma már klinikai tesztek folynak azt kiderítendően is, hogy a neuropeptid Y szintjének mennyiben van köze a hangulatingadozásokhoz, a szorongáshoz valamint az elhízáshoz.
A kutatócsapat reménykedve hisz benne, a molekuláris jelzőként működő neuropeptid Y szintjének beállításával illetve kordában tartásával megváltoztathatóvá, szabályozhatóvá lehetne tenni a fent nevezett függőségeket.

Írta: Csibrányi Zoltán