Az elismerést V. Harald norvég király adta át
délután 2 órakor az Oslói Egyetemen. Ezt megelőzően délben az uralkodó a
királyi palotában audiencián fogadja a magyar matematikust. Este a
norvég kormány adott díszvacsorát a professzor tiszteletére, melyen V.
Harald király is jelen volt.
Mint az Abel-díj honlapján olvasható, Szemerédi Endre hivatalos oslói
programja hétfő délután kezdődött, amikor az akadémikus megkoszorúzta
Niels Henrik Abel matematikus szobrát.
Minden káoszban van rendszer címmel tartja meg a professzor, május
23-án az Oslói Egyetemen az Abel-előadást. Ugyancsak Abel-előadást tart
Lovász László magyar, valamint Timothy Gowers brit matematikus, a
Cambridge-i Egyetem professzora. Az Abel-előadások célja, hogy
bemutassák a hallgatóságnak a díjazott munkásságát, hozzájárulását a
matematika tudományához.
Szemerédi Endre professzornak gratulál V. HARALD norvég király a díjkiosztó ünnepségen.
Fotó: Erlend Aas/Scanpix
A hatmillió norvég koronával (238 millió Ft) járó díjat 2001-ben
Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus születésének 200.
évfordulója tiszteletére alapította a norvég kormány. A matematika
alapvető problémáinak megoldásáért, új módszerek és alaptételek
kidolgozásáért és új kutatási területek nyitásáért járó elismerést
2003-tól, évente ítéli oda egy nemzetközi bizottság, melynek korábban
tagja volt Lovász László Wolf- és Kioto-díjas, Széchenyi-nagydíjas
magyar matematikus is. 2005-ben az Abel-díj kitüntettje a magyar
származású Peter D. Lax, a New York-i Egyetem professzora, az MTA
tiszteleti tagja volt.
2010-ben, Szemerédi Endre 70. születésnapja tiszteletére jelent meg
An Irregular Mind (Egy szabálytalan elme) című könyv, amelyben az áll,
hogy gondolkodásmódja "szokatlan", az agya másként van bedrótozva, mint
más matematikusoknak. "Sokan bámulják az egyedi gondolkodásmódját,
rendkívüli látásmódját".
Bár a Szemerédi-tétel a kombinatorikán kívül is számos alkalmazásra
talált, egyebek közt a számelméletben vagy a számítógép-tudományban,
mégsem az eddigi legnagyobb hatást kiváltó elméletét tartja a
legfontosabb eredményének az akadémikus. Szerinte az úgynevezett
pszeudorandom, azaz álvéletlen módszer kidolgozása lényegesebb, ennek
azonban - egyelőre - még nincs akkora inspiráló hatása, mint az
előbbinek. A pszeudorandom módszer ismertetésekor Szemerédi Endre így
fogalmazott: “Sokféle helyzetben hiheti az ember, hogy a dolgok
véletlenszerűen történnek, ez azonban gyakran nincs így. Ha például egy
halmazból kiválasztunk egy elemet, az véletlenszerű, a második elem
kiválasztását azonban már befolyásolja az első kihúzása, ezért ez a
lépés már nem tekintető véletlenszerűnek. A determinisztikus, azaz az
előre meghatározott és a véletlen egymással ugyan, ellentétes fogalmak,
ám létezhet a kettő keveréke is.”
Forrás: MTI
Kommentáld!