Szakértők szerint több ezer papagájt, majmot, leguánt, tukánt, teknőst és más esőerdei fajt tartanak egzotikus háziállatként Costa Ricán, a bevett gyakorlat némely fajt veszélybe sodor.

Zöld leguán

A biodiverzitásáról ismert közép-amerikai ország két évvel ezelőtt kivívta a természetvédők elismerését, amikor is betiltotta a sportvadászatot, hogy megvédhesse vadon élő állatait.

Ám a kutatók és aktivisták – akik múlt héten a fogságban tartott állatok kérdéskörét először megvitató konferencián gyűltek össze – szerint a trópusi állatok egy másik súlyos veszéllyel néznek szembe, mégpedig a lakosok egzotikus háziállatok iránti rajongásával.

Andrea Aguilar, a konferenciát szervező Asis kutatóintézet szakembere szerint nem állnak rendelkezésre pontos számadatok, de ismeretes a probléma hordereje, mivel a környezetvédelmi minisztérium vizsgálata kimutatta, hogy a háztartások 25 százalékában tartanak papagájt vagy törpepapagájt. Ez elmondása szerint megközelítőleg 400 ezer, kalitkában élő egzotikus madár.

A kutatóintézet menedéket működtet a vadállatoknak Costa Rica északi részén, La Fortuna de San Carlosban, a buja régió nagyszámú turistát vonz híres vadvilága és trópusi vegetációja révén. A menedék befogadja a háziállatként tartott, megbetegedett vagy sebesült állatokat. Állatorvosi ellátást nyújt, és amikor lehetséges, felkészíti őket visszatérésükre a vadonba.

Aguilar elmondta, az ország törvényei tiltják a vadon élő fajok háziállatként tartását, ám a törvény önmagában nem elegendő, mivel egy nagyon mélyen gyökerező szokás is jelen van. Az emberek pedig nem ismerik fel, hogy a vadállatok nem háziállatok. Hozzátette, a lakosok különféle okokból tartanak olyan háziállatokat, mint a közönséges csuklyásmajom, a zöld leguán vagy az énekesmadarak. Az állatok szépsége vonzza őket, gyermekeiket szeretnék szórakoztatni velük, vagy úgy vélik, szociális státuszukon javít jelenlétük.

A nagyobb probléma, hogy nagyrészt tudatlanok az állatok táplálkozását, növekedését, élettartamát, élőhelyét, betegségeit vagy magatartását érintően. Ennek eredményeképpen az ilyen állatokkal gyakran rosszul bánnak, esetleg meg is ölik, jobb esetben menedékbe kerülnek. Ekkor azonban már nagyon nehéz őket visszavezetni a természetbe. Nincsenek meg a túléléshez szükséges képességeik, és fajtársaik sem fogadnák el őket – magyarázza.

A nemzetközi egzotikusállat-kereskedelem pedig csak súlyosbítja a problémát. Az illegális, évente 20 milliárd dolláros kereskedelem hatalmas áldozatokat követel Costa Rica biodiverzitásától – teszi hozzá a kutató.

A háromnapos konferencia célja az volt, hogy meggyőzzék a Costa Rica-i kormányt, bővítse ki a helyieknek, külföldieknek és az ökoturizmusban dolgozóknak szánt környezetvédelmi oktatási programokat. Aguilar elmondta, fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy a vadállatoknak az erdőben a helyük, mivel teljesen más szükségleteik vannak a háziasított állatoknál.

A környezet védelme kulcsfontosságú a nagyrészt a turizmusra támaszkodó Costa Rica-i gazdaságnak is. Az ország tavaly 2,4 millió látogatót vonzott, nagy részük a trópusi élővilág és erdők miatt érkezett.