A szakértők többsége napjainkban egyetért abban, hogy a világegyetem folyamatosan tágul. Ebből gondolhatnánk, hogy az univerzumnak van valamiféle pereme is, a helyzet azonban nem ilyen egyszerű.
Képzeljünk el egy űrutazót, aki szabadon, pillanatok alatt közlekedhet a világegyetemben anélkül, hogy a gravitáció befolyásolná – így a fekete lyukba zuhanást is elkerülhetné. Vajon feltételezett hősünk találhatna
olyan helyet az univerzumban, ahonnan, mint egy szakadék széléről, kitekinthetne a semmibe? Hiányos tudásunk miatt pontos választ nem adhatunk, a tudomány jelen állása szerint ugyanakkor feltételezhető, hogy nem bukkanhatna ilyen peremre.
Ennek oka a kozmológiai elv, amely feltételezi, hogy az anyag eloszlása a világegyetem minden pontján nagyjából hasonló, más szóval az univerzum izotróp. Ezen elv alapja részben az az elképzelés, mely szerint a fizika törvényei bizonyos variánsoktól eltekintve egységesek a világegyetemben.
Ha tehát az univerzum egységes, nem tartozhat hozzá perem sem, hiszen az látványosan eltérne a többi régiótól.
Képzeljünk el egy tökéletes gömb alakú ballont, amelybe bármeddig fújhatjuk a levegőt anélkül, hogy kiszakadna. Jelképezze ez a táguló világegyetemet. Ha a léggömb felszínére egy parányi hangyát helyezünk, amely űrutazónkat szimbolizálja, az a végtelenségig mászkálhat a felszínen anélkül, hogy bármilyen jelentősebb eltérést tapasztalna. Az apró rovar így peremre sem bukkanna, azt azonban felismerhetné, hogy a ballon tágul – hasonló módon a szakértők is felfedezték, hogy az univerzum objektumai relatíve távolodnak.
Kép: iStock
Fontos azonban kiemelni, hogy a világegyetem a léggömbtől eltérően nem fogható fel háromdimenziósként, nincs külseje és belseje, hanem mindent tartalmaz.
Stephen Hawking szerint az univerzum határán túl fekvő dolgokat keresni olyan, mint megkérdezni, hogy mi fekszik az Északi-sarktól északra.
A fenti fejtegetés ellenére a perem problémájára biztos válasz nincs, hiszen rengeteg a kérdőjel. Arról, hogy a világegyetem végtelen-e, például megoszlanak a vélemények, elképzelhető, hogy az univerzum a magasabb dimenziókban önmagába hajlik vissza. Hasonló módon az is vitatott, hogy vajon valóban a semmiből jött-e létre a világunk.
Kiemelt kép: iStock
Kommentáld!