Egyre inkább az ember
felelős a gleccserek zsugorodásáért: az elmúlt 160 évben a gleccserek
tömegvesztésének 25-35 százaléka emberi tevékenység környezetkárosító
hatásának számlája írható.
Az Innsbrucki Egyetem és a kanadai Trent Egyetem kutatói a Science
tudományos folyóirat pénteken megjelent számában közzétett
tanulmányukban kimutatták, hogy míg 1851 és 2010 között a gleccserek
tömegvesztésének egynegyede írható az emberi tevékenység számlájára,
1991 és 2010 között a visszahúzódás mintegy kétharmada ember okozta
károsodás.
A gleccserek az ember okozta klímaváltozás egyik fő
fokmérői. Globálisan végbe menő zsugorodásuk a 19. század közepén, az
úgynevezett kis jégkorszak végén kezdődött. A gleccserek
visszahúzódásában mind természeti okok - például a naptevékenység
változása, vulkánkitörések -, mind emberi tényezők szerepet játszanak.
Az
ember hozzájárulását a gleccserek tömegének egyre nagyobb méretű
vesztéséhez mindeddig nem vizsgálták. Kanadai és osztrák kutatók a klíma
számítógépes modellezésével vizsgálták a gleccserek változását az 1851
és 2010 közötti időszakban. Tanulmányukba az Antarktiszon kívüli
valamennyi gleccsert bevonták felhasználva a közelmúltban elkészült
Randolph "gleccserleltárt" (RGI).
Az RGI a Föld szinte valamennyi
gleccseréről rögzít adatokat oly módon, hogy felhasználhatók
számítógépes elemzéshez - magyarázta Graham Cogley, a Trent Egyetem
munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
Mivel a szakemberek a
klímaváltozáshoz hozzájáruló legkülönfélébb tényezőket bevonták
számítógépes modellezésükbe, így képesek voltak megkülönböztetni a
természet és az ember okozta hozzájárulást a gleccserek
tömegvesztéséhez.
A 19. században és a 20. század első felében
alig észrevehető az emberi tevékenység hozzájárulása a gleccserek
visszahúzódásához, azóta azonban fokozatosan növekedik az emberi tényező
- hangoztatta Ben Marzeion, az Innsbrucki Egyetem kutatója.
Kommentáld!