A Virunga Nemzeti Park Afrika legöregebb és biológiailag legsokszínűbb zöldterülete, több mint háromezer különböző állatfajnak ad otthont, ám mára mélyszegénységben élők hada lepte el, akiknek jelentős része az 1994-es ruandai népirtás után menekült a területre.

Természeti katasztrófát, állandósuló konfliktust és a ritka hegyi gorillák (Gorilla beringei beringei) fokozott fenyegetettségét vonhatja maga után, ha a Soco International nevű brit vállalat kőolajfeltárásba kezd a kongói Virunga Nemzeti Parkban - figyelmeztet jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).

 

A szervezet szerint a Virunga Nemzeti Park évente 400 millió dolláros bevételt hozhatna az országnak egyebek mellett a halászat, az ökoturizmus és a vízi erőművek kiépítése révén. A park ökoszisztémái továbbá kulcsszerepet játszhatnának a vízellátás biztosításában, az éghajlat-szabályozásban és a talajerózió megelőzésében.

 

A jelentés ugyanakkor rámutat arra, hogy, ha az UNESCO világörökségi helyszínen kőolajkutatás kezdődik, ahogy azt a kongói kormány és a brit Soco International nevű cég tervezi, az nagyfokú szennyeződéshez és állandósuló konfliktushoz vezethet a már amúgy is instabil régióban.

Idén júniusban az UNESCO világörökségi bizottsága a nemzeti parkon belüli összes olajfeltárási engedély visszavonására szólított fel. Jelenleg a Soco az egyetlen vállalat, amely a parkon belül készül fúrni. A cég szerint a kongói munkálatok kizárólag a park egy bizonyos területére korlátozódnának és egyáltalán nem lennének hatással a gorillákra - adta hírül a The Guardian című brit napilap internetes kiadása.

 

Mint azt a vállalat elnöke, Rui de Sousa elmondta, a cég kiemelt figyelmet fordít a park természetvédelmi jelentőségére, és hangoztatta, hogy az olajvállalatok még mindig kulcsszerepet játszanak a globális energiaellátásban és egy sikeres projektben meg van a potenciál ahhoz, hogy egy egész ország gazdasági és társadalmi jólétére hatással legyen.

A WWF kongói részlegét vezető Raymond Lumbuenamo szerint az olajfeltárással a parkon belüli és kívüli biztonsági helyzet tovább romlana. "Azon a területen már így is magas a népsűrűség, több mint 350 ember jut minden négyzetkilométerre.

 

Ha elveszik a föld egy részét az olajkitermelés miatt, akkor még nagyobb nyomás nehezedik a maradék területekre. Az olaj nem biztosítana sok munkahelyet, az emberek azonban odaáramlanának a munka reményében" - húzta alá Lumbuenamo.

 

A munkálatok miatt felmerült aggodalmak egyike, hogy a terület szeizmikusan aktív és egy újabb vulkánkitörés megrongálhatja az olajvállalat infrastruktúráját, aminek következtében olaj szivároghat a tavakba.

 

A WWF munkatársa ugyanakkor elismerte, hogy a parkban rejlő évi 400 millió dolláros potenciál előteremtése egyelőre távolinak tűnik.

 

Forrás: MTI | 2013. augusztus 02. péntek 17:57