A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség számára is látogatható barlangja.

 Komárom-Esztergom megyei Sátorkőpusztai-kristálybarlangban az új világításrendszer szerelése során egy különleges, 6-8 centiméteres hattyúformájú gipszkristályra bukkantak 2006-ban. (MTI Fotó)

A Dorog határában lévő Sátorkőpusztai-barlangban előkerült, eddig nem látott ásványokat és képződményeket mutatja be december 14-i szervezett túráján a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) - közölte az MTI-vel az egyesület elnöke.

Lieber Zamás elmondta, hogy a barlang Benedek-termének takarítása közben hozzáférhetővé váltak eddig láthatatlan formák, valamint a törmelékhalmok takarásából olyan ásványcsoportok is előkerültek, amelyeket korábban csak a barlang felfedezőinek leírásából ismertek.

Az egyesület bemutatható formába rendezte a feltárt anyagot, a kristályos képződmények egy részét védelmet nyújtó vitrinben helyezték el. A Benedek-terem rendezésével a bejárható tér is nagyobb lett. A túrára a korlátozott létszám miatt előzetes bejelentkezés szükséges a bebte.hu oldalon.

A BEBTE közölte: szeretnék felvenni a kapcsolatot magángyűjtőkkel és azokkal a múzeumokkal, amelyekben Sátorkőpusztáról származó képződmény található, mivel örökölt gyűjtemények esetében már többször kaptak erről értesítést. Az ásványokat keletkezésük helyén, a barlang nagytermében, az adományozók nevének feltüntetésével mutatnák be.

A Sátorkőpusztai-barlangot 1946-ban dorogi természetjárók fedezték fel.

Feltárása további hévizes barlangok megismerésére ösztönözte a szakembereket. Felfedezése után a látogatók, valamint a környékben állomásozó magyar és szovjet katonák a kalcit-, aragonit- és gipszkristályokkal borított, 286 méter hosszú barlang jó részét tönkretették.

A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség számára is - előzetes bejelentkezés után - látogatható barlangja. A BEBTE 2012-ben egy új járatot talált, amelynek folyosóját az 1946-os, felfedezéskori állapotokra jellemző kiválások borítják. Érintetlen gipszkristályok és borsókő figyelhető meg a falakon, a mennyezetet limonitos kiválások és kalcitlemezek fedik. Az új szakaszt a bejutás napjára utalva Pünkösdi-ágnak nevezték el - mondta Lieber Tamás.

Forrás: MTI | 2013. december 09. hétfő 13:03 |