Három nőstény császárbajszú tamarinnal gazdagodott a Nyíregyházi Állatpark.
Császárbajszú tamarin. (Fotó: AFP)
Az Angliából érkezett tamarinok az úgynevezett karmosmajmok közé
tartoznak, amelyek nevüket arról kapták, hogy a hátsó láb nagyujját
kivéve az összes ujjukon karmok nőnek köröm helyett - közölte Petró
Zsuzsa állatparki szóvivő hétfőn az MTI-vel. A karmokra azért van
szükségük, mert apró termetük miatt az ágakat nem tudják ujjukkal
átfogni, így éles karmaikkal kapaszkodnak a fák kérgébe.
A
majmocskák II. Vilmos császár tekintélyes bajsza után kapták a nevüket.
Felfedezésükkor, 1907-ben még csak elejtett példányokat ismertek: a
hosszú, lelógó bajuszt a preparátorok felfelé kunkorították, mivel azt
feltételezték, hogy a bajuszvég felfelé áll, csakúgy, mint a német
császáré. A tévedésre csak néhány év múlva jöttek rá, amikor élő
példányokat is láttak, az állatokon azonban rajta ragadt a császárbajszú
tamarin név.
A
császárbajszú tamarinok (Saguinus imperator) kis testű állatok, alig
huszonöt centiméter hosszúak. Peru, Brazília és Bolívia erdőségeiben
csoportokban élnek, főként a magasabb fákon mozognak. Kis méretük miatt
ki tudnak mászni a vékonyabb ágakra is. Túlnyomórészt gyümölcsökkel, fák
nedvével és nektárral táplálkoznak, fehérjeigényüket rovarokból
fedezik.
A park trópusi házában élő bajuszos tamarinok mellett
három másik karmosmajomfaj, a fehérarcú selyemmajom, a Liszt-tamarin és
fehérajkú tamarin él a sóstógyógyfürdői állatkertben - tette hozzá a
szóvivő.
Forrás: MTI | 2014. 01. 06. 17:55:00
Kommentáld!