Égboltkémlelésre várják az amatőr csillagászokat október 11-én, 14-én és 15-én, illetve november 11-13, valamint december 9. és 11. között Nyíregyházán, a helyi főiskola csillagvizsgálójában távcsöves bemutatókat tartanak.

Szőllősi István főiskolai tanár, a Nyírségi Amatőrcsillagász-egyesület alapító tagja csütörtökön elmondta az MTI-nek: az intézmény távcsövével egészen a Holdig látnak el, 384 ezer 412 kilométer magasságig.

Így a Naprendszer közeli égitesteit vehetik szemügyre az érdeklődők, csillagképeket, galaxisokat, nyílt és gömbhalmazokat, ködjelenségeket vizsgálhatnak meg. Természetesen figyelemmel kísérhetik az éppen látható változásokat is, a vándorló objektumokat, feltűnő üstökösöket, meteorokat, a Hold-fázisok alakulását.

A távcsövezést kiegészíti a digitális fényképezés, amelynek eredményeként a halványabban észlelhető égi objektumok részletei tárulnak fel a kíváncsi szemek előtt. A távcsőben csak kékesszürkének látott égitestek a felvételeken igazi színüket is megmutatják kémlelőiknek.

Szőllősi István tájékoztatása szerint a szabolcsi amatőr csillagászoknak nemcsak a Nyíregyházi Főiskola csillagvizsgálója teremt jó lehetőséget a Naprendszer egy részének távcsöves megfigyelésére, hanem Bátorliget környéke is.

A Nyírbátorhoz közeli, a magyar-román határ mentén fekvő település külterülete ugyanis szinte teljesen mentes a fényszennyezettségtől, és a községet övező kisebb dombokról a teljes égbolt körpanorámája látható a tiszta légtéren át.

Bátorliget határában az esti, éjszakai sötét égbolton sokkal több égitestet figyelhetnek meg a távcsövezők, mint egy kivilágított városban vagy nagyobb településen, ahol nagyfokú a fényszennyezettség. Akár több tízezer égi objektumot is feltérképezhetnek innen, úgyhogy a nyírségi települést ma már a híres magyarországi csillagászhelynek számító Ágasvárral, Hortobággyal, Ráktanyával és Szentlélekkel egy sorban emlegetik az asztronómiával foglalkozók.

A Nyírségi Amatőrcsillagász-egyesület egyik alapító tagja, Béres Gábor, 2008-tól rendszeresen szervez égboltmegfigyelő táborokat Bátorligeten, ahol úgynevezett Messier-maratonra várják a távcsövezőket. A névadó, Charles Messier francia csillagász 1758-82 között katalógust állított össze a legfényesebb mélyégi objektumokról, nyílt és gömbhalmazokról, ködökről, galaxisokról.

Listáját napjainkban elsősorban amatőr csillagászok használják, mert sok viszonylag fényes, könnyen megfigyelhető mélyégobjektum szerepel benne. Bátorliget természeti érintetlensége egyébként a jégkorszak előtti időkből fennmaradt őslápjáról is híres.

A fokozottan védett 50 hektáros területnek példátlanul fajgazdag a növény- és állatvilága a régi időkből, ott él például a szigorúan védett elevenszülő gyík is.

Forrás: MTI | 2013. október 10. csütörtök 11:39