Egy új kutatás szerint a hosszúszárnyú bálnák 94, a kardszárnyú delfinek 97 százalékban veszítik el kommunikációs terüket a Brit Columbia körüli igen forgalmas vizekben.

Hosszúszárnyú bálna (Fotó: AFP)

Bár ez az egyszerűsített összegzés egy igen változatos eredményeket felvonultató, a part mentén végzett 10 ezer órányi víz alatti zajszűrés némileg pesszimistább interpretációja, a kutatók szerint eredményeik hasznosak, mivel olyan módszert demonstrálnak, amely megpróbálja lefordítani, eme zajszintek mit jelenthetnek a halaknak vagy bálnáknak.

„Átlagosan kimutattuk, hogy a rezidens kardszárnyú delfinek – mind az északi és déli populációk - számára legfontosabb élőhelyek a vizsgáltak közül a legzajosabbak” – mondja Rob Williams, a kutatás vezetője, a St. Andrews Egyetem tengeriemlős-kutató részlegének cetkutatója. 

A hosszúszárnyú és közönséges barázdásbálnák által leginkább kedvelt területek csendesebb ugyan, de törvényileg valószínűleg nincs garancia arra, hogy ezek a helyszínek ilyennek maradnak meg. A tanulmány három bálnafajra fókuszált, de a kutatók abban reménykednek, hogy munkájukat egyéb tengeri élőlényekre, többek között halakra is kiterjeszthetik.

A bálnák dala a tudomány szerint számos célt szolgál. A dalok koordinálhatják a cetek mozgását a táplálékszerzésben vagy a szaporodóhelyek irányába. A halak szintén adnak ki hangokat: a tengeri angolnák hímjei például izmaik megfeszítésével bocsátanak ki hangokat párzás idején.

A tengeri élőlények több tíz kilométeres távolságban is tudnak egymással kommunikálni, de azt senki sem tudja, hogy a bálnák milyen távolságban használják a dalaikban rejlő akusztikus információt, és reagálnak azokra, illetve azt sem, mennyire képesek „túlkiabálni” az emberi eredetű zajt. A barázdásbálnák nagyon hangosak, így rövid távon könnyebben túlkiabálják a hajózási zajokat – derítették ki a kutatók -, míg a hosszúszárnyúak és a kardszárnyú delfinek halkabban énekelnek, ennélfogva valószínűbb, hogy dalaikat a hajók zajai elnyomják.

Williams elmondta, nem áll rendelkezésre megfelelő információ azzal kapcsolatban, mekkora területet használnak a bálnák. „Mondhatjuk, hogy a bálnák akusztikus terét mintegy 50-80 százalékkal csökkenti a zaj, de ez az általuk használt terület nagyságát érintő legjobb becslésünkre vonatkozik.”

A dalokat a Cornell Egyetem Christopher Clark vezette bioakusztikai kutatóprogramjának égisze alatt kifejlesztett készülékekkel rögzítették. A víz alatti mikrofonokat a tengerfenéken helyezték ki, és úgy programozták, hogy rögzítsék a hajózási zajokat, a bálnadalokat és minden ott elhaladó zajforrást, így 2008 és 2010 között 4 TB adatot gyűjtöttek be.

A kutatók szerint a hajózásból eredő zajszennyezést könnyen fel lehet számolni a savasodással, klímamelegedéssel és más, több évtizedre nyúló óceáni problémával szemben. A kakofónia mértékének csökkentéséhez a hajókat le lehet lassítani, vagy elkerülni velük a bálnákat felvonultató területeket, emellett a gyártók is fejleszthetnek halkabb járműveket.

A kutatáson alapuló tanulmányt az Animal Conservation folyóirat közölte. Williams csapatának néhány tagja külön vizsgálatot készített arról, hogy a hosszúszárnyú bálnák populációja Brit Columbiában növekedett. Tanulmányukat a PLoS One folyóirat közölte szeptemberben.

Forrás: Livescience | 2013. október 24. csütörtök 15:25