Tudomány

Dalaik segítségével követték a kék bálnákat

Egy ausztrál kutatók vezette csapat első alkalommal követte le és látta el nyomkövetővel az antarktiszi kék bálnákat. Mindehhez akusztikus technológiát alkalmaztak, amellyel dalaikat követték.

A kék bálna a Föld legnagyobb állata. A Déli-óceánban ritkán szúrják ki, azonban kutatók egy csoportja a bálnák mély és komplex énekeinek segítségével képes volt erre, és fel is címkézte az emlősök némelyikét. Virginia Andrews-Goff, a vizsgálat vezetője szerint ez az első alkalom, hogy az akusztikát hívták segítségül a bálnák valós idejű követéséhez.

Tony Burke, környezetvédelmi miniszter elmondta, a kutatókat - akik hét hetet töltöttek apró hajókon a fagyos antarktiszi környezetben – elvarázsolta a bálnák figyelemre méltó viselkedése. „A kék bálna több mint 30 méteresre is megnőhet és 180 tonnát is nyomhat. Nyelve magában nehezebb, mint egy elefánt, szíve pedig akkora, mint egy kisebb autó”.

(Fotó: AFP)

A kutatók 23 mintát gyűjtöttek be és műholdas nyomkövetővel láttak el két bálnát. A készülékek soha nem látott adatokkal szolgáltak az emlősök mozgásáról nyári táplálkozási időszakuk alatt, illetve táplálékszerzési viselkedésükről.

Andrews-Goff szerint, míg az egyik nyomkövető 17 nap után leállt, a másik még további két héten át küldte az adatokat, igaz némileg rendszertelenül. „Nagyon keveset tudunk a kék bálnák mozgásáról, nem ismerjük vándorlási útvonalaikat, és azt sem tudjuk, hogy mindegyikük vándorol-e.” Hozzátette, feltételezések állnak rendelkezésre az állatok táplálkozási helyeiről, ám eme műholdas nyomkövetőkkel ténylegesen ki lehet deríteni, hol töltik idejük nagy részét, és mindez összefüggésbe hozható-e olyan környezeti feltételekkel, mint a tengeri jég széle.

A Kék Bálna Projekt déli-óceáni elindítása során akusztikus bójákat helyeztek ki a Ross-tengertől nyugatra, hogy észleljék a bálnák több száz kilométerre elhallatszó dalait. 626 órányi dalt rögzítettek, és 26 ezer 545-öt elemeztek ki valós időben. Ezt követően háromszögeléssel meghatározták a bálnák pozícióját és arrafelé vették az irányt. 

Burke szerint a vizsgálat bizonyítja, a bálnákat nem kell elpusztítani ahhoz, hogy tudományos kutatást végezhessenek. „A kék bálna éppen csak elkerülte a kihalást az ipari méretű bálnavadászati időszakban, az 1900-as években, amikor mintegy 340 ezer emlőst öltek meg."

A kutatók 720 bálnaészlelést is rögzítettek, többek között hosszúszárnyú, csuka- és barázdásbálnákat, valamint csőrösceteket. A bálnaprojekt célja felmérni a fajok egyedszámát, megoszlását és viselkedését.