Az elgondolás alapja az, hogy a sztratoszférába olyan anyagot juttatunk fel, amely ott a beérkező napsugárzás egy részét visszaveri a világűr felé, így csökkenti a felszínt érő besugárzást. A természetben ez akkor fordul elő, ha egy nagy vulkánkitöréssel a sztratoszférába (ez a légkörünk 15-50km magasságban lévő rétege) jutó kén-dioxid aeroszollá válva fátyolként árnyékolja le a bolygót. Legutóbb ilyen a Pinatubo 1991-es kitörése után volt, ekkor kb. 15-20 millió tonna kén-dioxid került a légkör magasabb részeibe, s a vulkáni aeroszol hatására mintegy 0,6°C lehűlést lehetett mérni 18 hónapon át.
A légkörben lévő aeroszolréteget az űrsiklóról fényképezték, egy hónappal a Pinatubo kitörése után. A sötét sávok jelzik az árnyékoló hatású aeroszolt, alattuk az időjárási események színhelyét, a troposzférát látjuk alkonyi megvilágításban, zivatarfelhőkkel. A felvételt analóg (filmes) fényképezőgéppel készítették.
FORRÁS: NASA
A Harvard Egyetem vezette klímamérnöki kísérletben mindössze 10 dkg mészport terveznek 20 km magasságban egy irányítható ballonról a légkörbe engedni az USA délnyugati területe felett. A mennyiség érzékeltetésére: nagyjából ennyi mész található egy doboz recept nélkül kapható gyomorsav-lekötő tablettában. Bár a mészpor árnyékoló hatása gyengébb, mint a kén-dioxidból keletkező savas aeroszoloké, viszont azokkal szemben nincs az ózonra káros mellékhatása.
A tervezett, SCoPEx nevű kísérlet során a mészpor terjedését, eloszlását és hatását vizsgálják majd. Az éles teszt tervét évek óta végzett számítógépes modellezés és laboratóriumi vizsgálatok után határozták el, és rendkívül alapos előkészületeket végeztek, végeznek a kutatók. Ebben az előkészületben a technikai munkálatokon túl a legfontosabb, hogy a kísérletet megfelelően ellenőrzött módon hajtsák végre. A teszteléshez épp ezért egy olyan, a kutatócsoporttól teljesen független, külső szakértői testületre van szükség, amelynek tagjai a teszt kapcsán felmerülő mindennemű lehetséges kérdésre megkeresik a válaszokat. Mivel a SCoPEx lesz az első klímamérnöki kísérlet, az ellenőrzése mindennél fontosabb, hiszen példaértékű munkát kell végezni ahhoz, hogy valóban felelős vizsgálat készülhessen. Számos elgondolás, terv van másutt is a klímamérnöki megoldásokra, ám eddig egyik sem jutott olyan szakaszba, mint a SCoPEx, ezért a lebonyolítását végzők és irányítók rendkívüli felelősséggel tartoznak. Természetesen nem arról van szó, hogy 10 deka mészporral fel lehetne forgatni a bolygó légköri-időjárási rendszerét, hanem arról, hogy mik azok a tényezők, amelyre egy ilyen kísérlet során figyelnie kell a tesztet végzőknek. Ettől a kísérlettől nem várható, hogy a felszínen bármi hatást fejtene ki, azonban a légkörben lezajló eseményeket, pl. a mészpor és a légkör interakcióit, illetve a mészpor fényszóró-visszaverő hatását tudják mérni majd.
A Harvard tesztjéhez július 29-én végre megalakulhatott az a szakértői bizottság, amely felügyeli a teszt lebonyolítását, a bizottságban a légköri- és földtudományi szakembereken túl az etika és a jog szakértői is benne vannak. A teszthez műszakilag minden készen áll, már csupán a bizottság munkája és véleménye hiányzik ahhoz, hogy elindítsák. A bizottság feladata, hogy felmérje a kísérlet etikai, környezeti és geopolitikai következményeit, s ennek megfelelően adjon tanácsot a tesztet végző szakembereknek a kísérlet lebonyolításához.
Az ilyen kísérletezésnek hatalmas ellentábora van, ami érthető is, azonban még egy ellenőrzés nélküli kísérletnél is sokkal rosszabb az, ha néhány év múlva pusztán elméleti modellezést követően kellene sort keríteni egy összecsapott, kapkodó klímamérnöki beavatkozásra anélkül, hogy a valós helyzetben kifejtett hatását mértük volna. Mivel nem úgy tűnik, hogy az emberiség szén-dioxid kibocsátása csökkenne, így ezekre a módszerekre minden bizonnyal égető szükségünk lesz a következő évtizedekben. A SCoPEx és a hasonló jellegű kísérletek ahhoz segíthetnek hozzá, hogy még az éles alkalmazás előtt legyen némi fogalmunk a használni kívánt technológia valós hatásáról.
Kommentáld!