A megfigyelt hüllők orrukon gallyakat egyensúlyozva csalogattak magukhoz fészeképítő madarakat.

Krokodil (Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma)

A Tennessee-i Egyetem kutatója kiderítette, hogy egyes hüllők csalit használnak zsákmányuk megszerzéséhez. Vlagyimir Dinets elsőként figyelte meg két krokodilfajnál – a mocsári krokodilnál és a csukaorrú aligátornál – az ágak és gallyak használatát madarak odacsalogatására, különösen azok fészekrakási időszakában.

Dinets tanulmánya az első alkalom, hogy hüllőknél eszközhasználatot figyeltek meg, egyidejűleg az első ismert eset, amikor egy ragadozó a csali alkalmazását a zsákmány szezonális viselkedéséhez  - jelen esetben a fészekrakáshoz - időzíti.

Dinets először 2007-ben figyelte meg a magatartásformát: sekély vízben pihenő, orrukon apró ágakat vagy gallyakat egyensúlyozó krokodilokat szúrt ki egy indiai tó partja mentén. A művelettel potenciálisan megtévesztették a fészekrakó madarakat, azok a vízbe gázoltak, azt hívén, hogy a gallyak a vízen lebegnek. A krokodilok akár órákon át is mozdulatlanul vártak, és ha egy madár megközelítette az ágakat, azonnal támadtak.

Annak kiderítésére, hogy a viselkedés egyfajta furfangos megoldás-e a zsákmányszerzésre, Dinets és csapata egy éven keresztül négy louisianai helyszínen követte figyelemmel a krokodilokat. A helyszínek közül kettő madarak költőtelepeinél fekszik. Márciustól májusig – amikor a madarak fészket építenek – a kutatók számottevő növekedést figyeltek meg a botokat egyensúlyozó aligátorok számában. A költőhelyek közelében lévő hüllők a fészekrakási időszak alatt és után, míg a költőhelyeket nélkülöző helyszíneken a fészerakási szezonban alkalmazták a csalit.

Dinets szerint az eredmények megváltoztatják a krokodilokról kialakult nézeteinket. „Általában letargikus, ostoba és unalmas élőlénynek látjuk őket, mára viszont kiderült, hogy igen rugalmas, teljes körű jelzőrendszer, fejlett szülői gondoskodás és nagymértékben koordinált csoportos vadászati stratégia jellemzi őket” - jelzi. 

A megfigyelések azt is jelenthetik, hogy ez a magatartás szélesebb körben is elterjedt lehet a hüllőcsoportban, és megvilágíthatja azt is, hogyan viselkedhettek a krokodilok kihalt rokonai (a dinoszauruszok).

Dinets szerint a kutatás meglepő betekintést enged a kihalt hüllők viselkedésének korábban nem ismert komplexitásába. „Ezek a felfedezések nemcsak azért izgalmasak, mert megmutatják, milyen könnyen alábecsülhetjük még a relatíve ismert állatok intelligenciáját is, hanem azért is, mert a krokodilfélék a dinoszauruszok és a repülő hüllők testvércsoportját alkotják” - utalt rá a kutató. 

A kutatást az Ethology, Ecology and Evolution folyóirat közölte.

Forrás: ScienceDaily | 2013. december 05. csütörtök 15:00