A Current Biology folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány
készítői azt találták, hogy az összhangba hozás ez alatt a rövid idő
alatt valamennyi résztvevő esetében megtörtént, legyen az illető korán
kelő, vagy későn fekvő a mindennapokban.
Az a csodálatos, ahogyan a belső óránk teljeséggel szinkronban kerül
alig egy hét alatt a Nap járásával" - hangoztatta Kenneth Wright
professzor, a tanulmány vezető szerzője.
A villanyfény, amely az 1930-as években világszerte elterjedt,
hatással van az emberi szervezet napi biológiai órájára, az úgynevezett
cirkadián ritmusra, amely meghatározza, hogy mikor legyünk ébren, mikor
aludjunk. A mesterséges fény lehetővé teszi az ember számára, hogy
éjszaka tovább fennmaradjon, mint az a természet szerint lehetséges
lenne.
A kutatók egy héten át figyelték a nyolc résztvevő mindennapjait. A
résztvevők csuklójukon monitort viseltek, amely rögzítette a fény
intenzitását, ezek időpontját, a résztvevők tevékenységét. Egy hét
elteltével rögzítették a résztvevők belső órájának járását
laboratóriumban oly módon, hogy mérték a melatonin - az alvási ciklust
irányító hormon - szintjét.
A második héten következett a kempingezés s Sziklás-hegységben,
amikor ugyanezen adatokat rögzítették folyamatosan. A hét során a
kempingezőket csak napfény érte, és esténként kicsiny tábortűz fénye.
A résztvevők biológiai éjszakái átlagosan két órával később
kezdődtek, ha mesterséges fénynek voltak kitéve. Azon a héten, amikor a
mindennapjaikat élték, a korábban keltek fel, mint ahogyan biológiai
éjszakájuk befejeződött volna.
Egy hét kempingezés után, amikor a résztvevőket négyszer akkora
fényerősség érte, mint a mindennapokban, biológiai éjszakájuk a
naplemente körül kezdődött és a napfelkeltével ért véget. Közvetlenül
azután keltek fel, amikor biológiai éjszakájuk befejeződött. Valamennyi
résztvevő összhangba került a napfelketével és a napnyugtával, még
akkor is, ha a korábbi mérés során kiderült róluk, hogy későn fekvők,
vagy korán kelők - írták a kutatók tanulmányukban.
Kommentáld!