Az állandóan fagyott föld területe 16
százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben a délnyugat-kínai
Tibeti-fennsíkon, a jelenséget a globális felmelegedéssel magyarázzák
egy, a következményeket is taglaló kínai tanulmány szerzői – írja az
MTI. A Kínai Tudományos Akadémia több évtizeden át tartó, távérzékelésre
és műholdas megfigyelésre alapozott kutatása megállapította, hogy az
1,5 millió négyzetkilométeres terület, amely az örök fagy állapotában
volt, mára 1,26 millió négyzetkilométerrezsugorodott.
Bebizonyosodott,
hogy az átlagosan a tengerszint felett 4500 méteres magasságon elterülő
fennsík rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra. A tanulmány szerzői
beszámoltak arról, hogy az elmúlt három évtizedben a levegő
átlaghőmérséklete 1,8 Celsius-fokkal emelkedett, ami magasabb az
országos átlagnál.
A változás eredményeként a gleccserek területe
is számottevő mértékben megfogyatkozott, ami azt jelenti, hogy 1980-tól
8000 négyzetkilométer tűnt el, illetve alakult át, ami 15 százalékos
veszteséget jelent. A műholdas felvételek tanúsága szerint mind a
fagyott föld, mind a gleccserek fogyása az 1990-es években vált jellemző
tendenciává.
Mindez természetesen meghatározza a fennsík
növényzetét és hosszú távon kedvezőtlen hatással lesz a környezetre,
tágabb értelemben - jelentette ki Csin Huj-csün a terület egyik
kutatója. A megolvadt gleccserek például felduzzasztották a folyók, a
tavak vizét a térségben, és az árvízveszély miatt pásztoroknak kellett
magasabb területre költözniük.
Az új helyzetben a kutatók arra is
felhívták a figyelmet, hogy gondoskodni kell a 2006-ban átadott
Csinghaj-Tibet vasútvonal biztonságáról, hiszen a világ legmagasabban
húzódó vasúti pályája körülbelül 550 kilométer hosszan fagyott földön
fut. Félő tehát, hogy idővel egyes pályaszakaszok az olvadás
következtében megrogynak. A vasúti pályakarbantartók szerint a helyzet
egyelőre kezelhető, az eddigi süllyedés mértéke az 50 milliméteres
tűréshatáron belül van.
2014. 06. 18. 11:41
Kommentáld!