Az óraátállítás hivatalos eltörlését követően azt kell majd eldönteni, hogy a földrajzi fekvésünknek megfelelő (téli), vagy az eredetileg energiatakarékossági okokból foganatosított nyári időszámítás kerüljön bevezetésre. A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben – lesz eredmény.
Hol tartunk most?
Az évi kétszeri óraátállításnak, az Európai Unióban eldöntött, megszüntetése alvásegészségügyi szempontból pozitív fejlemény – olvasható a Magyar Alvás Szövetség közleményében. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár. A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz. A nyári időszámítás bevezetése, az eredeti és csillagászati szempontokon is alapuló téli helyett, azt jelentené, hogy a korai kelést télen, sötétben is erőltető időszámítás lépne érvénybe, mely szerint decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák idején még teljes sötétség uralkodna kint, és a pirkadat legtöbbünket a munkahelyünkön érne.
Mit mond a tudomány?
Az alváskutatás, a napszakos ritmusok jelentőségének és szerveződési mechanizmusainak feltárásáért adott 2017-es élettani Nobel-díj, a baleseti statisztikák és még sok minden más arra tanít bennünket, hogy az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább. Ez az álláspont a Magyar Alvás Szövetség véleményét összegzi.
A Magyar Alvás Szövetség állásfoglalása
„Az óraátállításnak az Európai Unióban és világszerte több mint 60 országban alkalmazott, gazdasági ágazatra gyakorolt hatása ismert és meggyőző. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását illetően azonban a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a biológiai funkciókat, amelyek napszakos változást mutatnak, például a vérnyomásértékek, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a glükokortikoid hormonok szintje. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Ugyanakkor egyre több bizonyíték van arra, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény, bármilyen csalóka legyen is ez utóbbi, negatívan befolyásolják a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is.”
Kényszerébresztés és szieszta
A óraátállításhoz kapcsolódóan G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke olyan nemzetközi és nemzeti állásfoglalások, javaslatok és intézkedések szükségességére is felhívja a figyelmet, mint a gyermekek és fiatalok kora reggeli kényszer ébresztésének (bölcsődei, óvodai, iskolai korai műszakkezdés) káros hatásai vagy az elalvásos közlekedési balesetek, de ide tartozhat a kora délutáni pihenés (a mediterrán országokban gyakorlatnak számító szieszta) életmódra gyakorolt egészségügyi következményeinek a kérdésköre is.
Kommentáld!