Tudomány

Galléros páviánok a fővárosi állatkertben

Öt év után újra vannak a fővárosi állatkertben galléros páviánok. Hét kamaszodó majomról van szó, amelyek a napokban alaposan felforgatták a velük társbérletben élő sörényes juhok életét, és egy beejtett objektívsapkát is zsákmányoltak.

Öt év szünet után újra láthat a közönség galléros páviánokat (Papio hamadryas) a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A hét fiatal állat a múlt hónapban érkezett Budapestre és csütörtök óta ismerkednek új otthonukkal - írja az intézmény közleményében. 

Az Afrika északkeleti felében őshonos majmok ugyanott kaptak helyet, ahol ugyanezt a fajt évekkel korábban is bemutatták. A Nagyszikla oldalában található sziklakifutóról van szó, amelyet a páviánok a sörényes juhokkal osztanak meg. A hét galléros pávián az elmúlt napokban nemcsak a számukra teljesen új kifutót térképezte fel, hanem nagyrészt felosztották egymás között a rangsorbeli pozíciókat a sörényes juhokkal.

A páviánok közül a legidősebb 2010 áprilisában, a legfiatalabb 2011 novemberében született. Ez azt jelenti, hogy kölyöknek ugyan már nem lehet nevezni őket, de az ivarérett, és főként a tenyészérett kort még egyikük sem érte el. Így életkoruk és fejlettségük alapján kamaszoknak tekinthetjük őket. Ötletként felmerült, hogy a hét állat a hét törpe után kapjon nevet (Szende, Szundi, Morgó, Hapci, Tudor, Vidor, Kuka), minthogy azonban öt nőstényről és két hímről van szó, a fenti névadás esetén komoly vita alakulhatna ki arról, hogy ki legyen Hófehérke - írja a közlemény.

Illusztráció - galléros pávián (Fotó: AFP)

A galléros páviánok népszerű és tevékeny állatok, ezért a látogatók közül sokan szeretnék megörökíteni őket mobiltelefonjuk vagy fényképezőgépük segítségével.

A nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb előfordul, hogy valaki be is ejti a kifutóba a telefont, vagy a fényképezőgép valamelyik tartozékát. Ezt azonban lehetőség szerint jobb elkerülni, mert a páviánok a beejtett tárgyakat erőteljes mechanikai próbáknak vetik alá. Az évekkel ezelőtt Budapesten élt páviánoknál megesett, hogy egy beejtett mobiltelefonnak az egyik kíváncsi állat úgy vette hasznát, hogy a készüléket snowboardként használva csúszkált le a mesterséges sziklafelszínen. A most érkezett állatok eddig még csak egy beejtett objektívsapkát zsákmányoltak, de abból sem maradt túl sok.

A faj egykor szerte Észak-Afrikában elterjedt volt, ám manapság csak Afrika északkeleti felében, Eritreában, Etiópiában, Szomáliában és Dzsibutiban, valamint az Arab-félsziget délnyugati sarkában, Jemen és Szaúd-Arábia területén látni őket vadon. Az ókori Egyiptomban is jól ismerték, mi több, Thot istent is igen gyakran páviánalakban vagy páviánfejjel ábrázolták.

A kifejlett hímek jellegzetes, „galléros” szőrzete adta az inspirációt a klasszikus óegyiptomi parókaviselethez, amelyből pedig az úgynevezett Kleopátra-frizura fejlődött ki. A nőstények párzási időben feltűnő ivari duzzanattal hívják fel fogamzó képességükre a hímek figyelmét. Erre a közönség számára is feltűnő állapotra vezethető vissza az a nem éppen hízelgő eposzi jelző, amelyet a látogatók az állatok vöröses színű hátsó fertálya miatt ragasztottak a páviánokra.