Tudomány

Gének mesélnek a gazdálkodás terjedéséről a kőkorszaki Európában

Négy kőkorszaki európai ember DNS-ének elemzése tárta fel, hogy miként vándorolhattak délről az északabbra fekvő területekre a földművesek, és hogyan keveredtek az ott élő vadászó-gyűjtögető emberekkel.

A svéd-dán együttműködésben készült tanulmány - amely a Science tudományos magazin legfrissebb számában jelent meg - az emberi történelem egyik sokat vitatott fejezetére derít fényt, arra, hogy miként terjedt át a földművelés a Közel-Keletről Európába.

A tudósok úgy vélik, hogy a földművelés 11 ezer évvel ezelőtt a Közel-Keleten alakult ki, és a kontinentális Európa nagyobb részén körülbelül 5 ezer éve terjedt el. A friss kutatási eredmények arra utalnak, hogy a gazdálkodási technikákat a mediterrán régióban élő déli népek vezették be, és módszereiket meghonosították az északi vadászó-gyűjtögető népek körében is.

Svédországban találták meg azokat a nagyjából 5 ezer éves emberi maradványokat, amelyek DNS-ének elemzése a tanulmány megállapításaihoz vezetett. A négy ember közül egy földműves lehetett, három pedig vadászó-gyűjtögető életmódot folytathatott, amire a sírhely vizsgálatából, az eltemetés körülményeiből következtettek a szakemberek.

"Két különböző kultúrából származó genetikai adatokat elemeztünk, amelyek nagyjából ugyanabban az időben léteztek, egymástól mintegy 400 kilométerre" - magyarázta Pontus Skoglund, a tanulmány vezető szerzője. Miután összehasonlították adataikat a mai modern európai lakosságéval, úgy találták, hogy a vadászó-gyűjtögető emberek genetikai változatai kívül estek a mai modern népesség változatain, és sokkal jobban hasonlítottak a finnekéhez. A földművesnél fellelt genetikai változatok viszont határozottan utaltak a mediterrán népességre.

Az eredmény arra utal, hogy a földműves kultúrák tagjai északra vándoroltak, és vitték magukkal a növények ültetésében, a vetésben megszerzett tapasztalatukat, majd keveredtek a helyi lakossággal, és azt is megtanították arra, hogy miként termelheti meg élelmét.

"A kőkorszaki földműves genetikai profilja jól egyezett a mediterrán térségben, például Cipruson ma élő emberekével" - emelte ki Skolund, az Uppsalai Egyetem végzős hallgatója.