TUDOMÁNY
H7N9 influenzatörzs
A héten a madárinfluenza-vírus egy eddig
ismeretlen törzse került a világ figyelmének középpontjába, Kínában
tizennégy betegnél azonosították, hat embernél pedig halált okozott.
Fotó: news.com.au
Tudósok igyekeznek rájönni, mekkora a baj, okozhat-e világméretű
járványt a H7N9. Egyelőre nincs jele a vírus emberről emberre
terjedésének, de a szakértőket aggasztja a mutáció módja.
A H7N9-es törzs a felszínén található fehérjék (hemagglutinin és
neuraminidáz) kombinációjáról kapta nevét. Arról nincs hír, hogy más
országban is felütötte volna fejét. A vírus okozta tünetek közé tartozik
a láz, a légzési nehézségek és a súlyos tüdőgyulladás. Még nem tudni
miként fertőződtek meg a betegek.
A H7N9 jelen van a baromfiállományban, de körükben nem okoz komolyabb
megbetegedést. Ez a rejtőzködés lehetővé teszi, hogy különösebb nyom
nélkül széles körben terjedjen. Szakértők szerint, nincs ok komolyabb
aggodalomra, de folyamatosan figyelemmel kísérik a vírus fejlődését. A
kínai egészségügyben mintát vett a betegektől, és a H7N9 genetikai
kódját külföldi tudósokkal is megosztják, így a szakértők egyszerre
dolgozhatnak azon, hogy mielőbb felfedezzék a nagyobb veszélyt jelentő
esetleges mutációkat. A megfelelően főtt/sütött szárnyasok fogyasztása
továbbra is biztonságos.
Az Egészségügyi Világszervezet és partnerei már keresik a lehetséges
vírusjelölteket, melyekből szükség esetén előállítható az ellenanyag.
A H7N9 – elődeihez képest - azért különleges, mert úgy tűnik, hogy
egy módosulás folytán könnyebben alkalmazkodik és indul növekedésnek az
emlősökben. Tudósok próbálnak rájönni, hogy melyik faj lehet jelenleg a
vírus hordozója. Az egyik eshetőség a sertés, ami a 2009-es
sertésinfluenza (H1N1) során tett szert kétes hírnévre. A négylábúak
néhány alapvető biológiai tulajdonsága hasonlít az emberéhez, és ha
egyidejűleg több influenzatörzzsel fertőződnek, akár egyfajta
olvasztótégelyként is szolgálhatnak új vírusok kialakulásához. A másik
lehetőség, hogy a mutáció a szárnyasokban megy végbe, vagy azután
történik meg, hogy a vírus a baromfikon keresztül megfertőz egy embert.
„Az állatvilágban a hemagglutininnak 16 (H1-től H16-ig), míg a
neuraminidáznak 9 (N1-től N9-ig) variációja található meg” - magyarázta
Monika Redlberger-Fritz, a bécsi orvosi egyetem szakértője. Emberekben
eddig a H1-es és a H3-as, valamint az N1-es és az N2-es variáns váltott
ki megbetegedést.
A H7-es csoport a madárinfluenza-járvány
kitörésekor került reflektorfénybe. A H7N1-es, a H7N2-es, illetve a
H7N3-es törzs már korábban is fertőzött meg embereket, de a tünetek
legsúlyosabbika kötőhártya-gyulladás volt.
A H7N7-es influenzavírus miatt 2003-ban, Hollandiában, Németországban
és Belgiumban mintegy 30 millió szárnyast kellett leölni. A vírustörzs
mindössze 80 embert betegített meg, és csak 3 esetben nyert bizonyítást,
hogy a vírus emberről emberre terjedt át. A H7N7 egyetlen áldozata egy
hollandiai állatorvos volt, aki megtagadta, hogy beadják neki az
ellenanyagot.
A H7N9 különbözik a korábban nagy riadalmat keltett, H5N1-től is.
Utóbbi nagy részben elpusztítja a megfertőződött madarakat, ezáltal
könnyebb felismerni és megfékezni a terjedését. A H5N1 kizárólag
szárnyasokat érintett, és nem jelent meg más állatfajoknál, például
sertéseknél. A megbetegedett emberek többsége előzőleg valamilyen
kapcsolatba került fertőzött madarakkal.
A tudósok 1997-es hongkongi megjelenése óta nagy figyelemmel követik a
H5N1 törzset, ami 2003-ban újra felbukkant. A vírus Ázsia-szerte
megtizedelte a baromfiállományt, és 371 ember halálát okozta. Szakértők
tartanak attól, hogy megjelenhet a H5N1 emberről emberre terjedő
mutációja, ami könnyen világméretű járványhoz vezethetne.
Forrás: MTI
Kommentáld!