Természet: TUDOMÁNY Hogyan készült az ősi okker festékanyag?

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 739 fő
  • Képek - 17364 db
  • Videók - 6892 db
  • Blogbejegyzések - 16423 db
  • Fórumtémák - 14 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.



Mintegy 200 ezer éve használjuk, kontinenseken, kultúrákon ível át, de keveset tudunk róla, hogy miként jutottak hozzá, hogyan készítették el elődeink.

FORRÁS: UNIVERSITY OF MISSOURI

Az okker az emberiség legősibb festékanyaga, világszerte és számtalan korban használták, sok ősi sziklarajz, barlangrajz vörös színét adja. Míg az emberelődök életét, fejlődését, művészi gondolkodását jelképező alkotásokat sokszor és sokan elemezték már, magát a festékanyagot szinte soha. A Missouri Egyetem kutatója, Brandi MacDonald vezette amerikai-kanadai csoport most megvizsgálta a kanadai Babine-tó közelének kb. 5000 éves sziklarajzait, ezek okker pigmentjét, az elemzésekkel kiderítették, hogy miből is ered a festékanyag, az eredményeiket a Scientific Reports folyóiratban hozták nyilvánosságra.

A vörös szín vasban gazdag anyagot rejt, őseink vastartalmú üledékeket gyűjtöttek, azonban maga a speciális, festékként felhasználható anyag vajon micsoda? Az elemzéshez elektronmikroszkópos vizsgálatoknak vették alá a kanadai sziklarajzok festékanyagát, s ezekből kiderült, hogy egy vízben élő baktérium építette fel a festéket. A Leptothrix ochracea nevű baktérium csőszerű maradványai igen jellegzetesek, azonnal felismerhetőek voltak, ráadásul e baktériumok anyagcseréjük során vas-oxidot állítanak elő és mikrobaszőnyeget alkotnak, így jelentősebb mennyiségben képesek felhalmozódni. A vizsgált sziklarajzok egy olyan tó mellett találhatóak, ahol e baktérium is él, narancsos-barnás üledékként látható.

A közhiedelem úgy képzeli el a festékkészítést, hogy a kibányászott színes kőzetet porrá törik, majd elkeverik valami folyadékkal és felhordják a felületre. Kanadában azonban ennél összetettebb volt az okker előkészítése, a vizsgálatok szerint a begyűjtött üledéket felforrósították az őslakosok.

A baktérium eredetű anyagok hevítése során tapasztalt színváltozás. A d és e jelű ábrarészen látható a 750-850 °C hőmérséklet utáni állapot, az élénk vörös szín (az utolsón már túlhevült a festék).
FORRÁS: SCIENTIFIC REPORTS

A kutatók a laboratóriumban utánozták le a folyamatot, a „nyers” okkert különböző hőmérsékletre hevítve. Az elektronmikroszkópnak köszönhetően egyetlen aprócska okker-szemcsét is vizsgálni lehetett, a hőkezelés során bekövetkező változásait ellenőrizni tudták. A baktériumokhoz köthető okker 750-850°C hőmérsékleten nyerte el a jellegzetes élénk vörös színét, vagyis a baktérium alkotta barnás-narancsos üledékből így vált felhasználható, tetszetős és tartós festékanyaggá. A mikroszkópos vizsgálatokból kiderült, hogy a hőkezelés hatására a baktérium által felhalmozott amorf vas-oxid kristályos szerkezetet öltött, s valószínűleg ennek köszönhetően vált tartóssá maga a festékanyag.

Az őslakosok által használt, földbe mélyített tűzhelyek maradványainak régészeti vizsgálatai alapján tudjuk, hogy ezekben a tűztér hőmérséklete elérte az okker átalakulásához szükséges forróságot.

Az okkert a „hosszú távú” üzenetekre, művészi, rituális célokra használták fel a sziklarajzokban, azonban a nyomok alapján „rövid távú” üzenethez a könnyen hozzáférhető faszén szolgált festékanyagul, így jelezték például a vadászó csoportok egymásnak a jó területek irányát, vagy épp a veszélyekre így tudták felhívni a figyelmet. Míg az okker évezredeken át megőrződik, a faszén gyorsan lekopik, és csak egészen nehezen észrevehető jelek utalnak rá, hogy egykor írtak, rajzoltak vele a sziklafalakra.

A felfedezés azért különösen érdekes, mert az anyagkutató kémikusok folyamatosan keresik azokat a festékanyagokat (és ezek előállítási módszereit) amelyek tartósak és hőstabilak is, az amerikai őslakosok pedig évezredekkel ezelőtt már ismertek ilyen eljárást s készítettek vele tartós festéket.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

" Az igazi csodák mily kevés zajt ütnek! A lényeges ...

Miclausné Király Erzsébet írta 13 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Czeglédy Gabriella: Télapó az úton Szarvas húzza ...

Miclausné Király Erzsébet 14 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_nyajas_mese_2110590_2434_s

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) MAI NAPI KALENDÁRIUM fórumtémában:

CSAK KEVESEKET DERÍTHET JOBB KEDVRE A NAPSÜTÉS ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Koós Attila : HA VOLNA Ha volna egy csodás, hatalmas ...

Rádiné Zsuzsa írta 14 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Nem az az igazi kín, amikor könnyektől el vagy...

Rádiné Zsuzsa 23 órája új blogbejegyzést írt: Kilátástalan tigrissors

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu