Tudomány

Idősebbek a jegesmedvék, mint hitték

Egy új vizsgálat DNS-elemzése szerint a medvék mintegy 600 ezer éve váltak külön fajjá.

Egy új kutatás szerint a jegesmedvék sokkal idősebbek, mint eddig hitték, és valószínűleg egy ponton kereszteződtek a barnamedvékkel, miután a két faj útjai kettéváltak.

Az új német kutatás adatai ellentmondanak a tavaly júliusban, a Current Biology folyóiratban publikált tanulmánynak, mely azt sugallta, hogy a jegesmedvék 150 ezer éve váltak el a barnamedvéktől. Abban a kutatásban a mackók mitokondriális DNS-ét elemezték. Ez a speciális „kiegészítő genom” a sejtek energiagyárában található és csak anyai úton öröklődik. Az új vizsgálat következtetései szerint a medvefajok 600 ezer évvel ezelőtt váltak el egymástól.

(Fotó: MTI/EPA/Koen Van Weel)

Amennyiben a jegesmedvék csak 150 ezer évesek, ahogy a korábbi kutatás sugallta, akkor igen rövid idő alatt kellett volna számos specializálódott jellegzetességet kifejleszteniük – mondják a német kutatók. „Régóta furcsállottam azt a teóriát, hogy a jegesmedvék ilyen gyorsan fejlődő faj lennének” – mondja Frank Hailer, a frankfuri Senckenberg Természetkutató Társaság szakembere.

Hailer és csapata átvizsgálta a mackók magi DNS-ét, mely mindkét szülőtől öröklődik és sokkal nagyobb, mint a mitokondriális genom. 9000 bázispár-szekvenciát hasonlítottak össze 45  jeges-, barna- és fekete medve magi DNS-éből. Ez a művelet lehetővé tette, hogy kidolgozzanak egy családfát, azzal az elképzeléssel, hogy minél nagyobb a fajok közötti genetikai különbség, evolúciós szempontból annál messzebb helyezkednek el egymástól. Ennek alapján meg tudták becsülni, mikor váltak el egymástól a jegesmedvék és a barnamedvék.

„Kiderült, hogy a jegesmedvék sokkal idősebbek, mint más tanulmányok alapján korábban sejtettük. Megjelenésük mintegy 600 ezer évvel ezelőtti időszakra tehető” – mondja Hailer. – Logikus is, hogy ezen időszak folyamán jelenjen meg egy olyan állat, mint a jegesmedve, mivel az Északi-sarkkör élőhelyei sokkal nagyobb kiterjedésűek voltak, mint napjainkban, így kiterjedt terület állt az ilyen fajok rendelkezésre.”

(MTI FOTÓ/EPA/Mladen Antonov)

A kutatók szerint a mitokondriális DNS-adatok a jeges- és a barnamedvék 150 ezer évvel ezelőtti - az utolsó meleg interglaciális időszak alatti - hibridizációs eseményéből származhatnak. Ebben az időszakban a tengeri jég elolvadt, és a jegesmedvék a partra kényszerültek, ott pedig kapcsolatba kerültek a barnamedvékkel.

A csapat szerint a hibridizáció során a barnamedve mitokondriális DNS-e bekerült a jegesmedve populációjába. Amennyiben pedig a barnamedvéktől származó DNS segítette a jegesmedvék túlélését a melegedési időszakban, lehetséges, hogy könnyen el is terjedt a populáció egészében.

Úgy tűnik, hogy „a barnamedvékkel akkor keveredő jegesmedve-populáció igen pici volt – mondja Hailer. – Következésképp a hibridizáció hatása óriási, hiszen a barnamedvéktől származó mitokondriális DNS-darabok felváltották az eredeti jegesmedve mtDNS egészét.

  A vizsgálatról a Science folyóirat számolt be